A direktíva célja hivatalosan a környezet védelme, valójában azonban a mezőgazdaságnak és a szesziparnak nyújtandó folyamatos állami támogatásról van szó - sommázza az olajszakma véleményét a MÁSZ főtitkára. A helyzet ugyanis az - érvel -, hogy ha egy szintetikus anyag, mondjuk a metanol biológiai alapon előállított megfelelőjét, a biometanolt használják, nem lesz kisebb a szén-dioxid-emisszió. A metanolmolekula ugyanis nem ismeri a származását, csak azt tudja, hogy szén-dioxiddá és vízzé kell elégnie. Hozzátette, hogy a légkörbe kerülő évi mintegy 800 milliárd tonna szén-dioxid 3,5 százaléka antropogén, vagyis emberi tevékenységhez kapcsolható, az összes emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás 18 százaléka kötődik a közlekedéshez, vagyis az összes szén-dioxid-kibocsátás 0,7 százaléka. Nem hiszem - jegyezte meg Wilde György -, hogy az EU jogalkotói komolyan gondolták, ezen a 0,7 százalékon keresztül a szén-dioxid, illetve a klímaváltozás problémája megoldható.

Az új irányelvvel Brüsszel szeretné elérni, hogy a bioüzemanyagok 2005-re tervezett 2 százalékos piaci részesedése 2010-re elérje az 5,75 százalékot, viszont ezt energetikai alapon számolják, vagyis abból fakadóan, hogy a ma használatos üzemanyagok energiatartalma magasabb, az évtized végére a bioeredetű motorhajtóanyagok részesedése 7 térfogatszázalék körül kellene legyen a teljes üzemanyag-forgalmazáson belül. Az európai olajszövetség számításai szerint viszont ez lehetetlen.

Az EU meglehetősen komplikált agrárrendtartása ugaroltatási kötelezettséget ír elő, ami alól mentesül az, aki ipari növényt termeszt. Az unió értelmezése szerint ipari növénynek minősül az is, amiből üzemanyag lesz. Csakhogy ha az összes ilyen területet úgy vonnák ki az ugaroltatás alól, hogy "bioüzemanyag"-alapanyagot termeltek rajta, az is a mai benzin- és gázolaj-felhasználás legfeljebb 1,3-1,5 százalékát tudná fedezni. Az érvényes szabályozást tekintve tehát meglehetősen illuzórikus ez a direktíva, ezért inkább afféle kívánságlistának kellene tekinteni Wilde György szerint, amiből kiderül, hogy mit szeretne Brüszszel, de az nem, hogy ezt miből finanszírozzák.

A megvalósulás esélyeinek javításához leginkább a közösségi energiaadó direktívája hiányzik. Ebben, illetve az agrárrendtartás szabályozásánál kell megteremteni azokat a feltételeket, amivel a kitűzött célok legalábbis megközelíthetőek. Iszonyatosan nagy összegekről van szó, ami nélkül a "bioüzemanyagok" elterjesztését elősegítő jelenlegi direktíva gyakorlatilag nem fog működni - közli a MÁSZ főtitkára.

Szakmai körökben úgy vélik, az ellenőrizhetőség miatt foglalkozik az új direktíva csak az üzemanyagokkal, és nem általában az energiaiparral. Az üzemanyagok forgalmazásának ellenőrizhetősége központi kérdés nemcsak az EU-ban, hanem nálunk is, hiszen a költségvetés igen jelentős részét az üzemanyagok adója biztosítja. Így minden ország, Magyarország is olyan ellenőrzési rendszert működtet, ami a lehető legjobban biztosítja az adók befolyását. Ugyanakkor a "bioüzemanyagok" lényegesen drágábbak, mint a kőolaj alapon előállítottak. Vagyis ha biztosan el akarják kerülni, hogy olyan jellegű visszaélések legyenek, mint Magyarországon a HTO-gázolajjal 1990 és 1995 között, akkor ezeket a termékeket a jól ellenőrzöttnek tekinthető üzemanyag-csatornába kell terelni.

Műszakilag egyébként teljes mértékben kivitelezhető volna a bio-tüzelőanyagok energetikai célú felhasználása. Látni kell azonban - jegyzi meg Wilde György -; tisztán gazdasági és környezeti szempontból a "bioüzemanyagok" alkalmazásának semmi értelme. Ha elfogadjuk, hogy a mezőgazdaságnak és a szesziparnak adott támogatásról van szó, akkor sem mindegy, mekkora pénzt ad ki az állam. A "biodízel" előállítási kiadása jelentősen meghaladja a gázolaj vastagon megadóztatott kútárát. A repceolaj előállítási költsége ugyanis nagyjából azonos a gázolaj kútárával. Igazán drága attól lesz a biodízel, hogy a repceolajat át kell észterezni. A repceolajjal lehet erőművi kazánokat üzemeltetni. Ez is drágább lenne, mint ha a ma használatos fűtőolajat, földgázt vagy szenet alkalmaznák, de még mindig kevesebb pénzt kell kiadni, mint ha a repceolajat metanollal biodízellé alakítják. Ez nem azt jelenti, hogy a bioüzemanyagok alkalmazásának semmi értelme, csak azt, hogy lennének célravezetőbb alternatívák.

Ma Magyarországon több tízezer tonna, sütési célra elhasznált olaj tűnik el. Ha ezt összegyűjtenék, megtisztítanák és biodízellé alakítanák, ez nemes környezetvédelmi cél lenne, ami megérdemelné a támogatást - érvel a MÁSZ főtitkára. Ugyanakkor szintén Magyarországon millió tonnaszámra képződik biomassza. Létezik egy amerikai eljárás, az úgynevezett Ethox, ami biomasszából félszintézissel állít elő etanolt, a "bioetanol" árának egyharmadáért. Logikus lenne, hogy egy ilyen hulladékeltüntető technológiát támogassanak. A baj az, hogy a mostani EU-direktíva ezt nem engedné meg, pontosabban akkor adna egy biomasszából történő üzemanyaggyártásra támogatást, ha abból szénhidrogén keletkezik. Nem kell nagyon otthonosan mozogni a kémiában ahhoz, hogy belássuk, az olcsó "bioetanol" előállítását az EU-direktíva jelenlegi megfogalmazása nem preferálja.

Wilde György szerint ha már most uniós tagok volnánk, az némi gondot okozna az új direktíva szempontjából. A bioetanolra vonatkozó ma érvényes törvényi szabályozás ugyanis, vagyis a jövedékiadó-törvény 40/A paragrafusa ellentétes az EU alapelveivel, mert gátolja az áruk szabad áramlását. Vagyis ezt az EU-csatlakozásig mindenképpen törölni kell. Enyhíti a problémát, hogy ma nincs egyetlen olyan üzem sem Magyarországon, ahol bioetanol felhasználásával benzinkomponenst készítenének. Pusztán az az elvi probléma létezik, hogy tavaly bekerült a jövedékiadó-törvénybe egy EU-szabályozásról szöges ellentétben levő rész. A bizodízellel más a helyzet. Az előző kormány meghirdette a biodízelprogramot. Sok üzemet terveztek, ebből egy készült el Kunhegyesen, amely azonban nem termel. Ennek egyrészt az az oka, hogy kevés az állami támogatás, másrészt a jogszabályi háttér sem igazán rendezett. A MÁSZ főtitkára szerint azonban ha megfelelő szintű lenne az állami támogatás, a forgalmazással akkor is komoly gondok lennének, ez azonban nem az olajipar problémája, hanem az agrár- és a pénzügyi tárcáé. Wilde György úgy véli, nekik kell megegyezni a támogatásokról, hogy a "bioüzemanyagok" elterjedését előíró EU-direktíva Magyarországon is megvalósulhasson. Világosan kell azonban látni, hogy nem olcsó mulatságról van szó - jelzi a MÁSZ főtitkára. Ha Magyarország nem kér, és nem kap derogációt, a 2010-es célok elérése évi 20-30 milliárd forintnyi állami támogatási igényt jelent majd.