Sokat tudó, kényelmes orvosság
Az allergiás nátha előfordulási gyakorisága a világ össznépességét tekintve 4-40 százalék közötti. A betegség prevalenciája évente 2-3 százalékkal növekszik, különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Az adatok tükrében joggal tarthatjuk az allergiát népbetegségnek és a XXI. század jelentős egészségügyi problémájának.
Az allergiás betegek életminőségében bekövetkező kedvezőtlen változások mellett a betegség súlyosságát támasztja alá az a számadat is, hogy az allergiás náthások 20-50 százalékában hörgőasztma alakulhat ki. Az asztmások 70 százaléka szenved allergiás náthában, amelynek kezelésében ezért elengedhetetlen az alsó és felső légutak allergiás betegségeinek együttes kezelése. A kezelési protokollban jelentős szerepet kapnak az antihisztaminok.
Míg a korábban alkalmazott antihisztaminoknak számos nemkívánatos mellékhatásuk - álmosság, szájszárazság - volt, az újaknál lényegesen kevesebb. Ezek a gyógyszerek hatékonyan befolyásolják az allergiás nátha fő és kísérő tüneteit, az orrtünetek közül a vizes orrfolyást, tüsszögést és orrviszketést, de az orrdugulásra kevésbé hatnak, így számos esetben szükségessé válik kiegészítő helyi kezelés, szemcsepp, orrspray alkalmazása is. Napjainkban az antihisztaminokkal foglalkozó kutatások iránya és célja olyan gyógyszer kifejlesztése, amely hatékony, a hatásának kezdete gyors, tartama hosszú, biztonságos, és az allergiás nátha minden tünetét megszünteti, illetve jelentősen mérsékli.
A desloratadin, amelyet külföldön az orvosok már széles körben alkalmaznak, egy olyan új készítmény, amely megfelel az ideális antihisztaminnal szemben támasztott elvárásoknak. Így különösen nagy érdeklődéssel és várakozással kezdtük el azt a hazai multicentrikus vizsgálatot, amely 13 centrumban 428 beteg bevonásával valósult meg, és amelyben a desloratadin tabletta klinikai hatékonyságát vizsgáltuk szezonális allergiás náthában és kötőhártya-gyulladásban szenvedő betegeknél. A desloratadin szedése lényegesen csökkentette az allergiás nátha valamennyi tünetét (orrdugulást, orrfolyást, tüsszögést, orrviszketést és a szemtüneteket is). Különösen jótékonyan befolyásolta az orrdugulást. Ez azért is lényeges, mert erre a tünetre az eddig ismert antihisztaminok nem, vagy csak kismértékben hatottak. A vizsgálatunk alapján úgy tűnik, ez a gyógyszer többet tud, mint az elődei. A napi egyszeri tablettabevétellel szükségtelenné válik további gyógyszerek beszerzése, így ez a kezelés a beteg számára kényelmesebb és olcsóbb (Orvosi Hetilap, 144. évf. 21. szám, 2003. május 25.). Reméljük, hogy a gyógyszer hamarosan forgalomba kerül, és így a rászoruló betegek széles körében alkalmazhatjuk.
Az antihisztaminok csak egy lépcsőjét képezik az allergiás betegek terápiás stratégiájának, a komplex kezelés rendkívül széles skálán mozog. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az allergiás betegségek kezelésében alapvető a kiváltó allergén elkerülése. A szénanátha esetében ez szinte lehetetlen, mivel a pollenek a levegőben mindenhol jelen vannak. A gyomnövények, különösen a parlagfű pollenjének a mennyisége azonban tőlünk függ. Ha el tudjuk érni, hogy virág nyíljék parlagfű helyett, nagy lépést tettünk előre az allergiás betegségek gyógyításában és kialakulásuk megelőzésében.
