Tágas terek és jól választott funkciók

A sok pénz nem minden. Még mindig inkább azt lehet tapasztalni, hogy hiába óriási egy ház vagy lakás, a méret nem párosul kifinomult ízléssel, a stílusjegyek nem feltétlenül utalnak a tulajdonos valódi életmódjára. Ésszerűtlen giccsparádét látni sok helyütt, bár az igazán igényes üzletembereknél letisztult a stílus és a vonalvezetés, a funkciók pedig jól elkülönülnek.

Két kategóriát különböztethetünk meg. Az egyik az úgynevezett hegyvidéki. Ebbe főleg a családos és az idősebb vállalatvezetők vagy vállalkozók, művészek, jogászok, orvosok sorolhatók, akiknek lételeme a hatalmas kert, a park és lehetőleg az ősfás környezet. Átgondolt vásárlók, négyzetméterenként 500 ezer forint fölött nem nagyon vesznek ingatlant. Számít ugyanis az úgynevezett értelmi presztízs, vagyis az, hogy ne szólják meg az ismerősök, a vállalkozótársak a túlzott könnyelműség miatt. A másik csoport a fiatal, pörgős menedzsereké, ők kifejezetten a belvárosi háztömbök (lehetőleg a Duna partján vagy Buda közepén) tetejét nézték ki maguknak, vagy azokba az új lakókertekbe szállnak be, amelyek a belső kerületekben épülnek.

Legfontosabb, hogy valami egyedi adottsága legyen a háznak vagy lakásnak (díszkút a villa előtt vagy közvetlen rálátás a Dunára, esetleg a hegyekre), illetve a jól kitalált funkcionális elosztás. Ez azért elengedhetetlen, mert a luxusingatlanok lakói élénk társadalmi életet élnek, ehhez pedig tér kell.

Élesen elválik a kiszolgáló és a lakó funkció a házakon, apartmanokon belül. Jobb helyen a személyzet eleve csak a háztartási helyiségekbe és nemritkán saját lakrészébe léphet be, hiszen az az ő munkahelye, máshová csak a fogadások idején teheti be a lábát, persze megfelelően felkészülve és öltözve.

A tulajdonosoknak számít, hogy az érkező vendéget milyen kép fogadja: széles, világos lépcsőházat igényelnek, majd következik a legalább 15-20 négyzetméteres fogadószoba (régen ez volt az előszoba), innen léphetnek a legalább 80-100 négyzetméteres nappaliba. Azért legalább ekkorába, mert csak ilyen méreteknél képesek érvényesülni az átlagosnál nagyobb bútorok, a lelógó csillár, a különleges világítótestek, a hatalmas állóvázák és az óriási függönyök, az elegáns kandallók. A nappaliban legalább 10-12 személy kényelmes leültetését kell megoldani, ezért a nálunk még csak a külföldről behozott, nagyméretű ülőgarnitúrákkal lehet berendezni a lakrészt.

A hálók közül (általában 2-3 van) kiemelendő az úgynevezett főnöki, ez legalább 25 négyzetméter, belőle önálló fürdőszoba és gardróbszoba nyílik. A fürdőszobákban egyedi bútorok vannak, fontos a fényjáték és a jelleg (faborítás, képek, díszítőelemek). Egyes fiatal, tapasztalatlan menedzserek még amerikai konyhával próbálkoznak, de csak addig, amíg rá nem jönnek, hogy az étkezést is el kell választani a nappalitól, ahol a társadalmi-üzleti élet zajlik. Természetesen van úgy, hogy egyetlen térben van a nappali, az étkező, a konyha és a dolgozó, de mind többen igyekeznek - akár szintekkel is - elválasztani az egyes funkciókat. Az igazán gazdag és ízléssel megáldott vezetőknél - angol mintára - 6-8 fős formális ebédlőt is kialakítanak, kényelmes pihenősarokkal.

Nem szabad kihagyni a teraszt. Ez egyrészt növeli a teret, kilátást nyújt, másrészt intimitást biztosít, ha ügyesen elrejtik. Érdekes, hogy az utóbbi időben fölépült valódi lakóparkokban nem sokan látogatják a medencéket és a szaunákat. A tulajdonosok ugyanis nem nagyon mutogatják magukat az ismeretlen lakótársak előtt, különösen nem a feleségek. A garázsokon belüli önkéntes elszigetelődés ugyancsak divat, sokszor előfordul, hogy leválasztják a beállórészt a teremgarázsban.

Sokat költenek manapság a biztonságra, az ingatlanok és saját maguk védelmére, ám a tapasztalatok szerint egy villát vagy egy nagy házat sokkal nehezebb megóvni a betörőktől vagy a támadóktól, mint egy nyolcadik emeleti szuperluxus apartmant.

Ezt azonban csak kevesen értik meg. Előfordult, hogy egy hegyvidéki családi ház lakója két kerülettel arrébb ugyanolyan nagy házat vett, miután kirabolták és megkínozták, noha az eset után figyelmeztették: költözzön inkább többemeletes ház tetejére, mert az biztonságosabb.

És a felszerelés? A fiatalok járnak az élen, nekik már fontos, hogy "mindent tudjon" a hajlék. Intelligens apartmanokra fáj a foguk, amelyben már ujjlenyomat-olvasóra nyílnak a zárak, de legalábbis egyetlen csipkártya nyitja a helyiségeket és a garázst, állítja be a redőnyt és a fűtésszabályozót. Sokat (milliókat) költenek a hifiberendezésekre és a vizuális szolgáltatóegységekre, s ennek megfelelően rendelik meg a falborítást és az álmennyezetet is.