Több kiadó piaca is kedvezőtlen
Nyugat-Európában nagy múltúnak számító lapok jelentős veszteségeket könyvelhettek el 2002-ben, de az idei év sem kecsegtet túl sok jóval. A Ringier AG hétfőn Magyarországra érkezett vezetője, Michael Ringier is borúlátó. Szerinte a hirdetési piac alakulása miatt 2003-ban még rosszabbak lesznek a feltételek Nyugat-Európában a kiadók számára, mint amilyenek a tavalyiak voltak. Pedig a hirdetési piac zsugorodása miatt a legolvasottabb európai lapnak számító, német nyelvű Bild példányszáma 1974 óta először már tavaly négymillió alá esett, jóllehet évekig napi több mint ötmilliót vásároltak belőle.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor az elmúlt évben a legtöbb nagy kiadó - a hirdetési piac zsugorodása ellenére - nyereségnövekedésről adott hírt. A paradox helyzet magyarázata, hogy a lapigazgatók megtanultak alkalmazkodni a helyzethez, és a költségeket jelentősen leszorították. Csökkent a formátum, változott a papír és a színnyomás, sőt néhol a szerkesztőség létszáma is. Igaz, ez sem mentette meg attól a legnagyobb példányszámú napilapot, a USA Todayt, hogy 2002 elejére mintegy 120 ezer példányszámmal, 2 120 357-re csökkenjen az értékesített példányszáma.
Magyarországon az idén is folytatódik a kedvezőtlen trend a nagy országos napilapok piacán. A Népszabadság értékesített példányszáma a tavalyi utolsó eredményéhez képest közel 8 ezerrel, 184 ezerre zsugorodott az első negyedben, s majdnem 10 ezer példányszámos csökkenés mutatkozik a Magyar Nemzetnél is.
A Szonda Ipsos Média Navigátorának legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy a példányszámcsökkenéssel párhuzamosan kivétel nélkül mérséklődött az országos politikai napilapok olvasottsága is az év első negyedében. A legjelentősebben a Népszava olvasótábora zsugorodott. A lapot 11,6 százalékkal kevesebben, 82 969-en olvasták 2003 első három hónapjában az előző negyedévhez képest. Ezt követi a Magyar Hírlap, amely 10 százalékos csökkenést könyvelhet el olvasótáborában.
A gazdasági napilapok között a reprezentatív felmérés azt mutatja, hogy a Napi Gazdaság 16,8 százalékot veszített olvasótáborából, miközben a Világgazdaságé 1,3-del növekedett. A politikai napilapokkal ellentétben ugyanakkor jól szerepeltek a hetilapok. Közülük a HVG-nek csökkenő példányszáma ellenére 2,3 százalékkal emelkedett az olvasottsága, a Figyelő gazdasági magaziné pedig még ennél is nagyobb mértékben, 4,8-del emelkedett.
