Verseny az üres patronokért

Az elektromos és elektronikai hulladék kezeléséről szóló uniós irányelv szerint a közösség tagországaiban 2005 augusztusától minden boltban, ahol festékkazettákat árulnak, kötelesek lesznek visszavenni a végfelhasználótól a kiürült eszközöket a környezetbarát feldolgozás vagy ártalmatlanítás érdekében - tudtuk meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól. Ugyanakkor a gyártók egy részénél komoly bizonytalanságot okoz, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a kiürült nyomtatópatronok visszavétele nem kötelező, csak mint lehetőség áll fenn. Ráadásul a használt eszközök veszélyes hulladéknak minősülnek, szigorú előírásoknak megfelelően kell kezelni, amit a vállalkozások, a bonyolult engedélyezési eljárás miatt, sok esetben indokolatlan adminisztratív tehernek tartják.

Egyes gyártók azonban már most megpróbálnak megfelelni a két év múlva életbe lépő szabályozásnak. Ebben nemcsak a környezettudatosság motiválja őket, hanem gazdasági érdekeik is. A nyomtatópatronok gyakran közel annyiba kerülnek, mint a készülék maga, ezért előfordul, hogy a gyártó veszteségesen adja el a készüléket, annak reményében, hogy a jövőben a felhasználó további szolgáltatásokat fog tőle vásárolni, amivel már jelentős profitra tehet szert.

A gyártók különböző akciók keretében és motivációs programok segítségével gyűjtik vissza a patronokat, de nem töltik újra, hanem más úton hasznosítják. A program keretében a hulladékot megtisztítják szennyező anyagaiktól, majd számítástechnikai és más iparági termékek (autóalkatrészek, mikrocsip-előállítás kellékei, rézhuzal, elektronikai és elektromos alkatrészek) előállításban nyersanyagként felhasználják. A HP Magyarország tájékoztatása szerint ily módon termékei összetevőinek 95 százaléka, míg összsúlyuk 65 százaléka újrahasznosítható. A fennmaradó rész semlegesítéséről és környezettudatos elhelyezéséről szintén gondoskodnak.

Jelenleg a HP 42 hivatalos viszonteladója működik ma Magyarországon mint begyűjtőhely. A vásárlók motiválására különböző akciókat indítanak. Ilyen a 2002. januárban indult pontgyűjtő akció, melynek keretében a vásárló pontjait ajándék kellékekre válthatja be. Az akció sikerét jelzi, hogy tavaly közel 19 ezer használt festékkazettát sikerült begyűjteni - tájékoztatta lapunkat Malik Adrienn, a HP Magyarország programmenedzsere.

Ismert az a gyakorlat is, miszerint "cserepatron" esetén a forgalmazó árengedményt ad.

A Ricoh Magyarország már két éve készül bevezetni új szolgáltatását, a használt patronok begyűjtését. Mint más nagy gyártók, a Ricoh sem kívánja újratölteni patronjait, ebben az esetben pedig veszélyes hulladéknak minősülnek. A magyar szabályozás nem egyértelmű, ezért a különböző hatóságok ide-oda küldözgetik a vállalatot - mondta a Világgazdaság kérdésére Koczó Elek minőségügyi asszisztens. Hozzátette, jelenleg is folyamatban van kérelmük elbírálása, és remélik, mihamarabb sikerül levenni partnereik válláról a terhet, ami a kiürült patronok kezelésével jár.

Emellett jelentős bevételkiesést okoznak a gyártóknak az egyre nagyobb teret hódító újratöltő vállalatok. Az ezek szolgáltatásait igénybe vevő cégek döntésében nemcsak a környezettudatosság játszik szerepet, hanem fontos a költségtakarékosság is. A Printrex Bt. ezer ügyfele éves szinten, a vállalat forgalma alapján számítva, összesen mintegy 135 millió forintot tud megtakarítani - tudtuk meg Hajas Tamástól, a budapesti kirendeltség vezetőjétől.

A legnagyobb megtakarítást a lézerkazetták felújításával érhetik el a felhasználók, ugyanis egy lézerkazetta több tízezer forintba is kerülhet, és az újratöltött, felújított eszközökhöz körülbelül fele áron hozzájuthatnak.

A felújítás során az eszközt megtisztítják, az esetlegesen már elhasználódott alkatrészeket kicserélik, majd a festéktartályt feltöltik, tehát nem kizárólag újratöltésről van szó.

Hajas Tamás elismerte, hogy valóban több a probléma a felújított patronokkal, de az olyan nagyobb cégek, mint az övék, garanciát vállalnak termékeikre. A garanciás szervizet egyébként mint az egyik legfontosabb szolgáltatást említette, amely biztosítja a felhasználót arról, hogy minőségi terméket kap. Emellett elengedhetetlen az engedélyek megléte, a minőségbiztosítási rendszer (leggyakrabban az ISO 9001), a referenciák és a termékfelelősség-biztosítás, ami abban az esetben védi az ügyfelet, ha az újratöltött eszközök, például egy hibás sorozat, nagyobb károkat okoznának egyszerre több készülékben. Mindenesetre a Printrexnél hasonló esetre még nem volt példa.

A patronok nem tölthetők újra a végtelenségig, illetve a felújítás közben is keletkezik hulladék. Ezt veszélyeshulladék-kezelő társaságnak adják át. A Printrex Bt. üzletkötőin keresztül közvetlenül a végfelhasználókkal áll kapcsolatban, de vannak a piacon olyan cégek is, amelyek kereskedőkön keresztül értékesítik termékeiket.

Még olcsóbban lehet hozzájutni újratöltött patronokhoz az úgynevezett garázstöltőktől. Ebben az esetben azonban jóval nagyobb a kockázat, mivel ők nem vállalnak termékeikre garanciát, így gyakrabban találkozhat a vásárló gyengébb minőséggel, esetleg beszáradt, használhatatlan patronokkal. Annak ellenére, hogy köztudott a garázstöltők gyengébb minősége, jelentős árleszorító hatást okoznak a piacon.

Persze nem minden gyártó nézi tétlenül, hogy sértsék gazdasági érdekeit. Egyes cégek, mint a Lexmark és a HP úgy próbálkoznak védekezni az újratöltések ellen, hogy egy csipet építenek a patronba. Ezek általában jelzik a nyomtatónak a festékanyag mennyiségét, illetve bizonyos idő után "lejárnak" és nem engedik a nyomtatót tovább működni a patronnal. Az újratöltő cégek azonban importból legálisan be tudják szerezni a csipeket.

Egyes márkák már a gyártás során figyelmet fordítanak a környezettudatosságra. A legújabb OKI lézernyomtatókban már külön van a fényhengeregység és külön a tonertartály. Mivel a fényhenger általában lassabban használódik el, mint ahogy a festék kifogy, azt ritkábban kell cserélni, így kevesebb hulladék keletkezik. A Kyocera még ennél is nagyobb újítással állt elő: megalkották az "egész életen át tartó" fényhengert, ezzel is csökkentve a felhalmozódó hulladék menynyiségét.

A kellékek teljes elhasználódása után a jelentős részt kitevő műanyagok feldolgozása és újrahasznosítása a korszerű technológiák ellenére is igen nehéz feladat. Az első fázisban az eszközöket szétbontják, és minden más anyagot - fém, matrica - eltávolítanak róla, majd szétválogatják a különféle műanyagokat. A gyártónak kötelező feltüntetni az anyag típusát, ami megkönynyíti a folyamatot. Mivel azonban még mindig kézi erővel történik a szétbontás, és a feldolgozóüzemek ragaszkodnak ahhoz, hogy egész darabokat kapjanak, igen lassú és aprólékos a munka, ráadásul ez a szállítási költségeket is megdrágítja, mivel így a szállító járművek kapacitása sem használható ki.