Visszatérnek a befektetők

Fellendülést remélnek az európai biotechnológia szektor cégei attól a befektetési alaptól, amelyet a brit Abingworth Management kockázatitőke-társaság hozott létre 350 millió dolláros összeggel. Ezt megelőzően júniusban a Schroder Ventures hozott létre 402 millió dolláros befektetési alapot, ami az elemzők szerint egyértelműen arra utal, hogy a biotechnológia ismét kezd vonzó területté válni a befektetők szemében.

A közismerten igen tőkeigényes ágazattól, amely nagyrészt gyógyszeripari, humángyógyászati kutatásokat folytat, nagyjából két éve pártolt el a befektetői tőke, s azóta az európai vállalkozások egy része a csőd szélére került, miközben az USA-ban fejlődnek a biotech cégek. Ugyanakkor a gyógyszeripar eddig soha nem látott mértékben igényelné a biotech vállalkozások bekapcsolódását a kutatások kezdeti fázisába, hogy újratöltsék apadóban lévő gyógyszerfejlesztési portfóliójukat. A biotech cégek azonban nem rendelkeznek a kutatásokhoz szükséges tőkével: az idei év első felében 327 millió dollár tőkéhez jutottak, ez 30 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, s jóval elmarad a 2001. évi 1,7 milliárdtól. Két évvel ezelőtt nem ment ritkaságszámba egy-egy 40 millió dolláros kibocsátás, mára az átlag kilencmillió dollár körüli.

Ez azonban mára változóban van. Mint Stephen Bunting, az Abingworth igazgatója a Financial Times tudósítójának elmondta, a sokszorosan túljegyzett alapot három hónap leforgása alatt hozták össze, míg ez a Schroedernél még 18 hónapig tartott. A befektetői tőke újra feltámadt érdeklődése egyszersmind hozzásegítheti az európai vállalkozásokat ahhoz, hogy felzárkózzanak amerikai partnereik mellé. Az Európai Unió - s a csatlakozó országok - csak úgy tudják felvenni a versenyt a világ gyorsan fejlődő régióival, elsősorban az USA-val, ha a kockázati tőke aktívan bekapcsolódik az európai biotech vállalatok finanszírozásába. Ehhez viszont szükség van a páneurópai tőzsde megteremtésére, jelenleg ugyanis nagyon szétdarabolt a piac, s ez hátráltatja a nemzetközi tőke nagyobb szerepvállalását. Jelenleg igen szétaprózottak és egymástól elszigetelten működnek az európai tőzsdék, nincs olyan erős, központi piac, mint a New York-i, ahol - a befektetők és a vállalkozások koncentrálódásának köszönhetően - a kockázati tőke is megtalálja a maga hasznát. Ugyanakkor az innovatív kis- és középvállalkozások nem tudnak elindulni kockázati tőke nélkül, miközben az előrejelzések szerint az innovatív kisvállalkozások adják majd a gazdasági növekedés 50 százalékát.

Magyarországon nagyjából 50 olyan cég működik, amely biotechnológiával vagy határterületével foglalkozik. Az itt tevékenykedő hazai cégek jelentős hányada nagy nyugati gyógyszergyárakkal áll kapcsolatban: a biotechnológiai termékek jó részét felhasználó gyógyszeriparban hagyományosan világszínvonalú a magyar szakemberek tudása, s ugyanez mondható el a növényi genetikáról is. Ugyanakkor az üzleti szempontból komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztések megfelelő támogatás, illetve a nemzetközi kockázati tőke érdeklődésének híján elvesznek, vagy külföldön hasznosulnak. Miközben Nyugat-Európában az állam jelentős forrásokkal támogatja a biotech szektort, Magyarországon erre kevés pénz jut, ennek ellenére növekedés figyelhető meg a szektorban, s ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is.