Szén nélkül nem megy

Az árampiac megnyitása során előtérbe került az importáram, azonban a paksi atomerőmű 2-es blokkjának kiesése, illetve a nemzetközi piacon tapasztalt nyári áramkimaradások arra intenek, hogy nem lehet egy ország villamosenergia-ellátását alapvetően importra alapozni - mondja Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) főtitkára, aki szerint a hazai szénbázisú áramtermelést mindenképpen fejleszteni kell.

A jövő év végén lejár a kiotói egyezmény alapján a szenes erőművek kén-dioxid-kibocsátására vonatkozóan meghatározott környezetvédelmi moratórium, ez azt jelenti, hogy 2004. december 31-én mindazokat az áramtermelő egységeket le kell állítani, amelyek nem teljesítik a szigorúbb kibocsátási értékeket. De mint arra Magyarországon is van példa, van pótlólagos megoldás - jelzi Zoltay Ákos. Az országban elsőként a Mátrai Erőmű Rt. blokkjait szerelték fel füstgáz-kéntelenítő berendezéssel, és a Vértesi Erőmű Rt. oroszlányi erőművében is folyik egy ilyen, úgynevezett retrofit beruházás, amely a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett az egyébként régi szenes erőmű hatásfokának javítását is célozza. Más szenes erőművek élettartamát nem szenes bázison, hanem tüzelőanyag-váltással igyekeznek meghosszabbítani, ebben a körben a biomassza és a földgáz "verseng" egymással. Előbbi esetében a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására hivatott kötelező átvétel és az ehhez kapcsolódó magasabb garantált átvételi ár teszi igazán gazdaságossá a váltást. Zoltay Ákos jelzi, hogy ezek a pótlólagos beruházások komoly anyagi terhet jelentenek az erőmű-tulajdonosok számára, ezért a megtérülés biztonsága alapvető fontosságú.

Nem a kén-dioxid az egyetlen anyag - tudjuk meg az MBSZ főtitkárától -, amelynek csökkentését célul tűzte ki az energiaipar, de ez az, ami a környezetvédők szerint a zöld területeket leginkább pusztító savas esőket okozza. A káros anyagok között a második helyre került a szén-dioxid, majd 2015-től a nitrogén-oxid következik.

A szenes áramtermelés súlya egyébként még mindig igen jelentős Magyarországon, az összes megtermelt villamos energia 28,4 százaléka ezekből az erőművekből kerül ki - jelzi Zoltay Ákos. A piacnyitás során ugyan az importáram került előtérbe, ugyanakkor az MBSZ főtitkára szerint a paksi 2-es blokk kiesése, vagy a nyári olaszországi áramkimaradások azt mutatják, hogy nem lehet egy ország áramellátását alapvetően az importra építeni, kellenek az ellátásbiztonságot garantáló, hazai kapacitások. Ennek fényében azt gondolom, kell fejleszteni a hazai szénbázisú erőműparkot, ami eléggé elöregedett, tehát ezért is fejlesztésre szorul, másrészt komoly lignit- és kőszénvagyon áll rendelkezésre ezekhez a fejlesztésekhez - érvel az MBSZ főtitkára.

A Mátrai Erőmű Rt. például 2020 után is könnyedén termelhet áramot, az ehhez szükséges tüzelőanyag rendelkezésre áll Visontán, illetve Bükkábrány térségében. Hasonlóan a vértesi erőműnél is, a márkushegyi bánya 2014-ig működtethető, az oroszlányi erőművel együtt. Hosszabb távon pedig a toronyi lignitvagyon is szóba kerülhet. Ennek felhasználását még a rendszerváltás előtt megvizsgálták már, de akkor úgy tűnt, a mátraaljai lignitvagyonnal szemben nem gazdaságos, idővel azonban szükség lehet a felhasználásra.

Ugyanígy a Mecsekben meglévő szénkészletek, vagy éppen a szénhez kötött metángáz kiaknázására. Mindezek jelentős tartalékok az importfüggőség csökkentése érdekében.