Még nem jött el a fordulat az agrárhitelezésben

Az agrárhitelek állománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal, 1001,2 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé pedig 4,3 százalékkal 710,6 milliárd forintra csökkent az idei első negyedév végére – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). (Csak emlékeztetőül: tavaly év végén a mezőgazdaság hitelállománya 1048,2 milliárd forint volt, ami 0,8 százalékos csökkenést jelentett.) Az idei első negyedévben az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 13 százalék volt.

Miközben a mezőgazdasági hitelezésben éves összehasonlításban 6,2 százalékkal csökkent az ügyfelek száma, a hitelügyleteké 0,2 százalékkal nőt, míg az élelmiszeriparban az ügyfélszám 2,9 százalékos csökkenése az ügyletszám 2,7 százalékos emelkedésével járt együtt.

A minden szegmensben csökkent a mezőgazdaság hitelállománya

A mezőgazdaság hitelállományának közel kétharmadát a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 640,5 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36 százalékot hasítottak ki a hitelpiacból, részesedésük így 360,7 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások 705,5 milliárdos hitelállományának szinte teljes egésze a társas vállalkozásokat finanszírozta, az egyéni vállalkozások csupán 5,1 milliárd forinttal részesedtek.

Az átlagosnál mérsékeltebben, 4,9 százalékkal csökkent az egyéni gazdaságok hitelállománya, amely így 360,7 milliárd forint volt március végén. A teljes agrárhitel-állományon belül jelentős arányeltolódás ment végbe az elmúlt években: az egyéni gazdaságok részesedése 2021 első negyedévében még 44,4 százalék volt, innen apadt a jelenlegi 36 százalékra. Ezt elsősorban a társas vállalkozások egyéni gazdaságokét meghaladó ütemű hitelállomány-gyarapodása okozta, az elmúlt öt évben egyéni gazdaságok hitelállománya csak kismértékben változott, ugyanakkor a társas gazdaságoké mintegy másfélszeresére nőtt.

Az egyéni gazdaságoknál továbbra is a beruházási hitelek dominálnak, ugyanakkor ezek állománya 14 milliárd forinttal 241,6 milliárd forintra csökkent. A hiteltípusok körében a rövid lejáratú hitelek nőttek, azon belül a folyószámlahitelek állománya 2,1 milliárd forinttal, 76,2 milliárd forintra emelkedett. A hosszú lejáratú forgóeszközhitelek és az egyéb hitelek állománya csökkent, előbbi 3,9 milliárd, utóbbi 6 milliárd forinttal.

Az elmúlt években (2021 első negyedévétől) az éven túli hitelek részesedése elsősorban a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek csökkenése következtében 76,5 százalékról 69,8 százalékra esett vissza, miközben a folyószámlahitelek aránya 11,8 százalékról 21,1 százalékra emelkedett.

az állattartással és -tenyésztéssel foglalkozók együttesen a hitelállomány 16,2 százalékát, a kertészeti ágazat szereplői 10,9 százalékát adták 2025 első negyedévében. Ezen belül éppen a legnagyobb részesedésű növénytermesztők fékeztek be a legjobban: hitelállományuk 10,3 milliárd forinttal, 214,7 milliárd forintra csökkent, elsősorban a beruházási hitelek 7,7 milliárd forintos csökkenése miatt. Az állattenyésztés 58,6 milliárd forintos hitelállománya 3 százalékkal csökkent egy év alatt, míg a kertészet hitelállománya 1,2 százalékkal lett alacsonyabb, és volt 39,3 milliárd forintos a negyedév évégén.

A társas vállalkozások hitelállományának 6,5 százalékos csökkenése a forinthitel-állomány 60,5 milliárd forintos visszaesésének volt tulajdonítható (537,5 milliárd forintról 477 milliárd forintra), melyet a devizahitel-állomány 15,8 milliárd forintos növekedése nem tudott ellensúlyozni. A 640,5 milliárd forintos hitelállományon belül a lejáratot tekintve az éven túli hitelállomány 60,9 milliárd forinttal, 472,0 milliárd forintra csökkent 2025 első negyedévében. Azon belül a beruházási hitelek csak kismértékben változtak, a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek állománya pedig 47,5 milliárd forinttal, 123 milliárd forintra esett vissza.

A hitelállomány az az állattenyésztésben 7,8 százalékkal 267,2 milliárd forintra csökkent. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartók részesedése volt a legmagasabb 15,5 százalékkal, a sertéstartóké pedig 13,7 százalékot tett ki. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások hitelállománya 229,4 milliárd forintra esett vissza, ami 21,3 milliárd forinttal múlta alul az előző év azonos negyedévi értékét.

Várják a pályázati eredményeket

Az adatokból kitűnik, hogy mindenki az agráriumban a fókusz most a meghirdetett pályázatok eredményeinek kihirdetésén van, és a projektek megvalósítása fogja beindítani az agrárhitelpiacot is. A pályázatokhoz kapcsolódik egy új kamattámogatási konstrukció is. 

A mezőgazdasági piaci forinthitelek kamatai egyébként az AKI összesítése szerint minden hiteltípusnál csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az éven belüli hiteleknél a folyószámlahitelek kamata 8,3 százalékra, az egyéb éven belüli hitelek kamata pedig 8,4 százalékra módosult 2025 első negyedévének végére. Ez előbbinél 2,7 százalékpontos, utóbbinál 2,2 százalékpontos csökkenést jelentett. Az éven túli hiteleken belül a beruházási hitelek kamata 8,4 százalékot (–0,6 százalékpont), a hosszú lejáratú forgóeszközhiteleké 8,2 százalékot (–1,1 százalékpont) ért el. Az egyéb hitelek kamata 1,2 százalékponttal, 10 százalékra csökkent 2025 első negyedévének végére. A mezőgazdaságban a forinthitelekkel ellentétben a devizahiteleknél csak kisebb módosulások történtek a kamatszintben az előző év azonos időszakához képest. Minden hiteltípusnál 1,6 százalékpontnál alacsonyabb mértékű volt a változás. A kamatszint 

• a beruházási és az egyéb hiteleknél 4,8 és 6,1 százalék, 
• az egyéb éven belüli hiteleknél 4,9 százalék, míg 
• a folyószámlahiteleknél és a hosszú lejáratú forgóeszközhiteleknél 3,5 és 4 százalék volt 

2025 első negyedévének végén.