A magyar gázpiacon mostanáig meglévő kettős árrendszer 2000-ben alakult ki, amikor a legnagyobb fogyasztók kategóriájában 42 százalékkal emelkedtek az árak. Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta: az új árképzési mechanizmus lényege az, hogy miután a Magyarországon felhasznált gáz 80 százaléka importból származik, az árképzés alapja az importár. Erre rakódik rá a szállítás és a tározás költsége.
Ezenkívül az új gáztörvénynyel együtt életbe lép a sokat emlegetett kompenzációs rendszer, amelynek a lakosság és a távhőszolgáltatás lesz a kedvezményezettje, a forrása pedig a hazai kitermelésű földgáz bányajáradéka. Tehát a durván 30 forintos köbméterenkénti importár és a 10 forint körüli hazai kitermelési költség közötti különbözetet vonja el a költségvetés.
Minden lakossági fogyasztó számláján feltüntetik majd az importár alapon számított bruttó ellenértéket, ami az állami támogatás összege és a nettó ár, amely a jelenlegihez képest - Varró László szerint - nem változik jelentősen. Az import alapú árképzés bevezetésének egyedül az eddig kedvezményezett árkategóriába tartozó ipari fogyasztók lesznek a vesztesei.
A költség alapú árképzés bevezetése egyébként ellátásbiztonsági szempontból is halaszthatatlan volt, a korábbi árrendszerben ugyanis nemcsak az importgáz árának, hanem a gázipari infrastruktúra karbantartásának sem volt fedezete, különösen nem jutott a tároló- és szállítókapacitások fejlesztésére. Szakértők számításai szerint a jelenlegi gázárak mellett a rendszer felújítása száz évig tartana.
Ugyanakkor a téli csúcsigény folyamatosan növekszik, az előző télen a rendszer egyes napokon elérte teljesítőképessége határát, az új erőművi kapacitások is szinte kizárólag földgázra épülnek, és új lakóingatlanok is kizárólag gázfűtéssel készülnek.
Eközben az importárak 2000 és 2001 között megduplázódtak, ennek hatását ugyan a forint erősödése némiképp enyhítette, a gázüzlet azonban továbbra is kritikusan alulfinanszírozott. Magyarországon jelenleg 500 kilométernyi nagynyomású gázvezeték üzemel, ebből 2002-ben mindössze 60 kilométernyit sikerült felújítani. A Mol Rt. vezetőinek korábbi közlése szerint a szükséges kapacitásbővítésre, egyebek mellett egy harmadik import betáplálási pont kiépítésére 2005 és 2010 között 300-425 milliárd forintra lesz szükség.
A most életbe lépő új gáztörvény szerint 2004-től megszűnik a csővezeték- és tárolóépítés monopóliuma, vagyis jogilag bárki végezhet ilyen beruházást, több szakértő szerint azonban a gyakorlatban egy ideig minden bizonnyal fennmarad a Mol Rt. monopóliuma ebben a körben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.