Panaszkodnak a magyar cégek: nem fizetik ki őket időben – ebből még nagy baj lehet

A magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, amit az ügyfelek likviditási problémái okozzák – derül ki az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű.

Az élelmiszeriparban jelentősen kevesebb a lejárt számla az átlagosnál (40 százalék). A rossz követelések az idén 5 százalékot tesznek ki, ami kevesebb, mint a tavalyi évben tapasztalt arány fele. Az energia- és üzemanyagszektorban a teljes értékesítés 38 százalékára esett a hitelértékesítés, ami azt mutatja, hogy a szektor vállalatai csökkentik a kockázataikat.

A lejárt követelések aránya 59 százalékra ugrott ebben az ágazatban, és több lett a rossz követelés is (9 százalék). Az energiavállalatok 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. A szállítási szektorban hitelből zajlik a B2B értékesítések 46 százaléka. Az ágazat szereplőinek fele hajlandó arra, hogy meghosszabbítsa a fizetési határidőt, és így támogassa a vevőit a cashflow kockázatok kezelésében. 

A válaszadók arról számoltak be, hogy nőtt a lejárt számlák aránya (59 százalék). A bedőlt hitelek számra is növekedett (4 százalék). A vállalatok 47 százaléka a csődök számának növekedésétől tart.

Csődöket hozhat a jövő?

A hitelbiztosító elemzése szerint a magyar cégek 52 százaléka a jelenleginél jóval több B2B ügyfélcsődtől tart a következő hónapokban. Ebben az energiavállalatok a legpesszimistábbak: az ágazatban a válaszadók 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. 

Az élelmiszeripar és a szállítási ipar esetében ez az arány 47 százalék. Az aggodalmak erősödése a hitelezők félelmét fejezi ki a vevőik pénzügyi egészségével kapcsolatban, a már eleve kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.

A Fizetési Szokások Barométere válaszadói aggasztónak tartják a folyamatos geopolitikai feszültségeket, amelyek megzavarhatják a kereskedelmet és az ellátási láncokat. Szerintük gondot jelenthetnek az egyre bonyolultabb szabályozási követelmények is, valamint a fenntartható gyakorlatokkal kapcsolatos nyomás.