Nem "kínai piac" a China Mart

Néhány hete kezdte meg működését Budapesten a China Mart a tavasszal nyitott Asia Center mellett. Az új kereskedelmi központ abban különbözik a szomszédvártól, hogy kizárólag nagykereskedelem folyik a több mint 25 ezer négyzetméter hasznos terű épület három szintjén, a fennmaradó kettőn pedig januártól vámraktár kap helyet, amelynek engedélyeztetése folyamatban van - mondta el Kishonti Levente, az üzletház képviselője, hozzáfűzve: a terület kihasználtsága teljes, és 150 kereskedő bérel 36,72 négyzetméteres üzletet havonta, négyzetméterenként 15-30 euróért, amelyhez 5 euró/négyzetméter üzemeltetési költség járul.

A China Mart és az Asia Center együttműködési megállapodást kötött, s a vámraktárat mindkét ház kereskedői használni fogják. A vámraktárat üzemeltető vámügynökség, a Liegl Sped Kft. ügyvezetője, Sipos László elmondta, hogy a cég leányvállalata, a Liegl Sped Esztergom Kft. már évek óta vámkezelteti kínai vállalatok áruját, s azok kérésére kezdik meg a tevékenységet Budapesten is. Kitért arra is, hogy a China Mart mint nagykereskedelmi áruház, a Magyarországra érkező ázsiai termékek afféle kelet-európai elosztóközpontja lesz. Ez nem elhanyagolható tény, főleg, ha figyelembe veszszük, hogy az EU-csatlakozás után a magyar vámbevétel jelentős része az ázsiai import függvénye lesz.

A vámraktár a China Mart egyik vonzereje, és sok kereskedő kifejezetten ezért bérel üzletet ebben a központban - mondta Kishonti Levente, kiemelve: jövőre az EU-ba is mehetnek innen az áruk. Magyarország az ázsiai termékek (elsősorban ruházati cikkek) afféle elosztóközpontjává vált az elmúlt években, s az ide érkező áruk 80-85 százalékát továbbexportálják a környező országokba. Mindeddig Ukrajna és Románia volt a legerősebb felvevőpiac a régióban. Az uniós csatlakozás közeledtével az első negyedévben nagyon sok árut várnak, mivel május elseje után megváltozik a kvótarendszer, s ez már szinte kizárólag Brüsszel és Peking ügye lesz.

A China Mart egyébként a kínai kereskedőknek köszönheti feléledését. Kezdetben ugyanis török tőkéből épült volna, ám a törökországi gazdasági válság miatt a beruházás abbamaradt. Kínai befektetők azonban a múlt év végéig jelentős részben kivásárolták a törököket, s a mintegy 30 millió euróba került központ építése másfél éves állás után tavaly ismét megkezdődhetett. (DK)