Az energiatermelő berendezések hazai üzemeltetői azok a közvetlen kereskedelmi szereplők, amelyeket az emissziókibo-csátás és -kereskedelem elsősorban érint. Lehetőségeikre visszahatnak a környezetvédelmi kívánalmak és az emissziókereskedelem finanszírozási képességei is. Ezért számukra nagyon fontos, hogy milyen direktívák és feltételek mellett folyik a jövő évtől Magyarországon az emissziókereskedelem - jelentette ki érdeklődésünkre Németh Attila, az EBSZ elnöke. A szövetség tagjai átlátható, stabil direktívát várnak, amely segíti az új berendezések létesítésének finanszírozását is. Ezen keresztül elérhető, hogy csökkenjen a növekvő igények és a csökkenő kapacitások közötti rés.

A világ energiatermelésének mintegy 60 százaléka fosszilis energiahordozókon alapul. Az Európai Unió azt vállalta a kiotói jegyzőkönyvben, hogy országaiban 2008-ra 8 százalékkal lesz kisebb az emissziókibocsátás, mint a referencia-időszakban. A hazai energiatermelő berendezések coreprofilja erősen hasonlít az unióban működőkéhez, bár átlagos életgörbéjük azokénál valamivel rosszabb. A profil hazai csúcsa a 25-30 éves gépeknél mutatkozik, bár az elmúlt években Magyarországon számos új berendezést helyeztek üzembe, és sokat felújítottak. A retrofit során élettartam-hosszabbításra és hatásfokjavításra is sor került, utóbbi révén csökkent a berendezések károsanyag-kibocsátása.

2004 decemberétől Magyarországon elég tekintélyes olyan erőművi kapacitást kell leállítani, amelynek működése nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, és nem is újítható fel gazdaságosan. Ám így majd kisebb kapacitás áll szemben a szolid, de tartós hazai igénynövekedéssel. Ezért a közeljövő-ben döntést kell hozni és átgondolni az alaperőmű-építés középtávú politikáját. Természetesen ezeknek az új erőművi kapacitásoknak a korábbiakénál magasabb üzemi paraméterekkel, jobb hatásfokkal és kedvezőbb kibocsátási paraméterekkel kell megvalósulniuk. Még kérdés, hogy ezután milyen lesz a hazai erőműpark által felhasznált energiahordozó-mix. A szakember szerint a gáz szerepének világviszonylatban történő további növekedése mellett megtartja helyét és fontos energiahordozó marad a szén is. Utóbbi ugyanis stabil gazdasági paraméterekkel rendelkezik, és nem csak politikailag kockázatos területekről lehet beszerezni. Használatának persze párosulnia kell a tisztaszén-technológiák (clean coal) továbbfejlesztésével és terjedésével. Erre az EU vezető államainak globális cégei komoly pénzeket szánnak.

Az emissziókereskedelemnek a kisebb energiatermelő egységek finanszírozási lehetőségeinek javításában is szerepe lesz. Az EBSZ volt az egyik kezdeményezője az ezzel kapcsolatos műhelymunkának, amely az energiahivatalnál folyik. Az emissziókereskedelem komplett szervezeti intézményrendszere még nem állt fel, de egyes elemei már működnek. Ilyen az a holland rendszer, melynek finanszírozásával például a Borsodi Erőműben széntüzelésű kazánokat állítottak át biomassza-tüzelésre, s már folyik a Pécsi Erőmű szénről biomasszára, illetve gázra történő átállítása is. (Mindkét projekt fő vállalkozója a Transelektro.)