Európa Kiotó nélkül is boldogul

A kiotói jegyzőkönyv az aláírók egy csoportjára - így Magyarországra is - kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket ró. A fejlett országokkal ellentétben (USA, Kanada, EU-tagállamok) Magyarország jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségekhez képest. Ezekben az országokban a kibo-csátáscsökkentések fajlagos költségei is kisebbek, mint máshol. Ez az eltérés az egyik oka annak, hogy a fejlett országok vagy kihátráltak az egyezményből (USA), vagy intenzíven megkezdték a felkészülést a kibocsátási engedélyek kereskedelmében való részvételre (EU).

Az Európai Unió a közelmúltban elfogadott direktívával szabályozza a kibocsátási engedélyek kereskedelmét, amelynek átvétele, illetve a hazai joganyagba történő átültetése Magyarország mint leendő tagállam számára

is kötelező. A kiotói jegyző-

könyv hatálybalépésének feltételei ugyanakkor még nem teljesültek. Erre akkor kerülhet sor, ha az aláíró országok közül legalább 55 állam ratifikálja a jegyzőkönyvet (ez teljesült), és ha a ratifikáló országok kibocsátása meghaladja az összes aláíró ország kibocsátásának 55 százalékát. Ehhez a jelenlegi helyzetben az Oroszország általi ratifikáció lenne szükséges.

Az EU irányelve által meg-

határozott emissziókereskedelmi rendszer (Emission Trading Scheme, ETS) azonban akkor is működne, ha esetleg a kiotói jegyzőkönyv nem lépne hatályba, vagy hatálybalépése szélsőségesen elhúzódna.

Magyarország, miután nem térhet ki a direktíva szerinti szabályok bevezetése elől, elvben már 2005-től részesévé vál-

hat a kereskedelmi rendszernek, amelynek azt az előnyét feltétlenül célszerű kihasználni, hogy az elszámolási időszakban várhatóan fennálló kvótafelesleg részben az állam, részben a kereskedelembe bevont iparágak társaságai számára - egyelőre csak nehezen számszerűsíthető - gazdasági előnyöket rejt.

A végső elszámolás szempontjából számításba veendő kvóták száma a 2008-2012. évek összes kibocsátásának ötöde, amely nem lehet több, mint évi 94 millió tonna. Ha a kibocsátás várhatóan ennél kisebb lesz, akkor a fennmaradó rész (megtakarítás) értékesítése, hasznosítása merülhet fel. Nem ismeretesek olyan mértékadó elemzések, amelyek a fenti határ túllépését feltételeznék. Az esetleges tartalékolás egyik fő indoka a 2012 utáni éveket követően várható változásokban kereshető. Elképzelhető ugyanis, hogy a kvóták "továbbvitele" lehetséges lesz a később kialakítandó szabályok szerint.

A kereskedelembe bevont iparágak kibocsátásának fő részét az erőművek adják. A hazai erőműrendszer kibocsátásai - a kiotói jegyzőkönyv szempontjából Magyarország esetében összehasonlítási alapnak minősülő - 1985-87-hez viszonyítva jelentősen, 2000-ig körülbelül 15 százalékkal csökkentek, és további, legfeljebb évi 2 millió tonna kibocsátáscsökkenés jelezhető előre a közcélú erőművekben. A többi ágazat közül a közlekedés játszhat fontos szerepet, mert a tapasztalatok szerint az unióhoz utóbb csatlakozott országokban ennek abszolút és relatív részesedése is növekedett. Nálunk az erőművek jelenleg mintegy 40 százalékot képviselnek. A lehetőségek és a környezetvédelmi szabályok hatásainak elemzése alapján szakértők úgy vélik, hogy az erőművek évi 18-20 millió tonnányi kibocsátási engedélyre tarthatnak igényt.

A hazai erőműtársaságok közül többen élnek az együttes végrehajtás által adott lehetőségekkel, aminek következtében legfeljebb évi 2-2,2 millió tonna CO2-kibocsátáscsökkenés várható. A biomasszaprojektektől várható fenti csökkentés elismerhető része azonban az ország számára elveszettnek, az erőműtársaságok szempontjából megnyertnek tekinthető, mert a megfelelő menynyiséggel az ország kvótáit csökkenteni kell. Ellenértékét az érintett társaságok megkapták, illetve meg fogják kapni, és a projektjeikre fordíthatják. Ezért, jóllehet a projektek megvalósítása által elért eredmény jelentős és elismerésre méltó, ezzel a mennyiséggel úgy kell számolni, hogy az érintett erőművek kvótához nem, vagy csak igen kis mennyiségben juthatnak. Ezek esetében a kvótához jutás akkor lehet indokolt, ha termelésük egy része földgázbázison valósul meg, mert akkor a földgáz eltüzelésekor előálló kibocsátást az első elosztáskor fedezni kell. Miután azonban a földgáztüzeléskor önmagában is csak mintegy 55 százalék a CO2-kibocsá-tás, amit a hatásfok minden bizonnyal jelentős javulása is tovább csökkent, azon erőművek esetében (AES Borsod, Bakony, Pécs), amelyek biomassza- (és gáz-) tüzelést folytatnak, 2005-től kezdődően legfeljebb évi 600-800 ezer tonna kvóta kihelyezése lehet indokolt a földgáz alapon termelt villamos energiának (és kapcsoltan termelt hőnek) arányában. A többi hagyományos erőmű tekintetében 2005-től csökkenés alig, vagy csak a tüzelőanyag-váltásnak megfelelően várható.