Jobb üzlet lesz a termőföld

Magyarországon a termőföld ára elérheti a burgenlandi földárak körülbelül 40-45 százalékát hazánk májusi európai uniós csatlakozásáig - állítja több szakértő, akik szerint immár a jelzálog-hitelezés is segíti a korábbinál valamelyest szabadabb termőföld-kereskedelmet.

Ausztria keleti tartományában, Burgenlandban a múlt évi adatok szerint a termőföld hektáronkénti ára 800-900 ezer forintnak felel meg. Tavaly év végi információk, előrejelzések szerint a csatlakozásig a kevesebb mint 300 ezer forint hektáronkénti átlagárról 350-400 ezerre drágulhat a termőföld.

A GKI Gazdaságkutató Rt. nem véletlenül vélelmezte elemzésében: a piac a lakásvásárlásnál is jobb befektetésnek minősíti a termőföld megvételét. A kereslet élénkülését egyebek között az eredményezte, hogy elkezdődhetett a szabad felhasználású, termőföld alapú jelzálog-hitelezés annak folyományaként, hogy a bankok már befogadhatják fedezetként a szántót, gyümölcsöst, kertészetet is.

A hitelintézetektől egyelőre nem lehet adatokat kapni arról, hogyan bővült a jelzáloghitelek iránti kereslet az agrárszektorban, illetve került-e tulajdonukba mezőgazdasági birtok. Egyelőre csak azt lehet tudni, hogy növekszik azoknak a száma, akik hosszú távú befektetésként vásárolnak termőföldet.

A kínálat azonban nem túl bőséges, s országrészenként is eltérő. Balogh Ádám egyetemi tanár, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy az Alföldön, ahol jelenleg is szerényebb az infrastruktúra, az ipar, a szolgáltatás, az emberek számára a termőföld az alternatív megélhetés lehetőségét is jelenti ma is. Békés megyében, a Hajdúságban elenyésző a kínálat, s a többi között ezért drágább errefelé a termőföld, mint a nyugati országrészben. A Dunántúlon kevésbé számít "egzisztenciális vésztartaléknak" a föld, mivel itt lényegesen jobbak a megélhetési feltételek. A termőföld kínálata lényegesen nagyobb az alföldinél, s egyáltalán nem véletlen, hogy haszonbérletet is ezerszám kötnek a tulajdonosok.

A kereslet-kínálat élénkülése belföldi jelenség, mivel jelenleg, illetve a csatlakozás után is él a külföldieket korlátozó földvásárlási moratórium. De a nyugat-európai tapasztalatok szerint akkor sem mutatkozna komolyabb igény magyar termőföldek megvételére, ha nem lennének jogi korlátok, ugyanis a mezőgazdaságban nem nagyon lehet számolni a befektetések klasszikus megtérülésével. Kimutatható kereslet rendszerint csak a helyi piacokon tapasztalható, akkor, ha az ott élő vásárlókat a megélhetési szempontok motiválják, s alternatív befektetési lehetőségre akarnak szert tenni.

A termőföld árát a legnagyobb mértékben az adott ország népsűrűsége határozza meg. Görög-, Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában, Dániában körülbelül 100 fő jut egy hektár területre, s mindenhol körülbelül 1 millió forint körüli árak alakultak ki. Németországban 2,5-szer nagyobb a népsűrűség, s az ár meghaladja a 2 millió forintot. (GL)