Spanyolok arathatnak a magyar rizspiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar rizsfogyasztás 40-50 ezer tonna körül alakul évente, ám a hazai termelők ennek csak töredékét tudják kielégíteni: a 2-3 ezer hektárnyi vetésterületen az időjárástól függően 7-11 ezer tonna terem, ez pedig csak a kereslet 11-22 százalékának kielégítésére elég.
A hazai termesztésű mellett ezért tetemes mennyiségű importrizst dolgoznak fel, illetve csomagolnak a magyar piacon jelen lévő forgalmazók, amelyek sokszor részben vagy egészben a feldolgozást is kiszerződéssel oldják meg. A Szarvasi Agrár Rt. például a Riceland Magyarország Kft.-nek és a Profi üzletláncnak is végez bérfeldolgozást. Azonban van példa arra is, hogy a két tevékenység egy cég kezében összpontosuljon: így működik például az Alföldi Gabonaipari Rt.
A magyar fogyasztók alapvetően kedvelik a rizst: a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HÖK) és a Debreceni Egyetem (DE) Agrártudományi Centruma által készített felmérésben a megkérdezettek 81 százaléka foglalt úgy állást, hogy szívesen fogyasztja ezt a növényi eredetű terméket. A nők körében átlagon felüli, mintegy 85 százalékos ez az arány, ami azért különösen fontos, mert általában ők döntenek a vásárlásról, meghatározva az egész család fogyasztását. A nagyon jónak mondható kedveltségi arány mégis csak korlátozottan jelenik meg a fogyasztási szokásokban: a magyar lakosság csak valamivel több mint fele fogyaszt hetente főtt rizst. A megkérdezettek majdnem harminc százalékának csak alkalomszerűen, vagy egyáltalán nem kerül az asztalára a növényből.
A magyar piac legnagyobb részét, 35-40 százalékát az Alföldi Gabonaipari Rt. mondhatja magáénak. A cég önállóan, Karcagi márkanévvel versenyez, de ők készítik a Spar-lánc saját márkás termékeit is. Az Alföldi gyakorlatilag egyedüliként végzi a hazai termés feldolgozását, ami termelésének 95-96 százalékát fedezi - mondta Kökény István, a cég kereskedelmi igazgatója. A konkurensek kizárólag importterméket forgalmaznak.
A második helyezett Riceland Magyarország Kft. kiemelkedő szerepet ért el a hazai rizspiacon: a termékeit az áruházláncok saját márkás termékei és a prémium kategóriának tekinthető Uncle Ben's közé pozicionáló vállalat a tavalyi 12 millió tonnás értékesítés alapján a piac 26,5 százalékát, míg 4,8 millió eurós forgalma szerint annak 32 százalékát mondhatja magáénak. A spanyol szakmai tulajdonos megjelenésével ezek a számok alighanem tovább emelkednek majd.
A cég eddigi stratégiájának központjában az olyan, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek állnak, mint például konyhakész előfőzött rizs. Ennek megfelelően komoly hangsúlyt kap a márkanévépítés. Ez különösen nehéz feladat, mivel alapvetően sztenderd termékről van szó, ráadásul a már idézett felmérés szerint a fogyasztók 61 százaléka nem hajlandó többet fizetni az előfőzött rizsért. A márkaismertség is csekély: a válaszadók több mint 50 százaléka csak egy vagy két márkát ismert, ráadásul ezek egyike csaknem minden esetben az Uncle Ben's volt.
Mindez jól érzékelteti a termékdifferenciáló stratégia alkalmazásának, a márka megismertetésének nehézségeit. Ebben mindenképpen nagy segítséget jelenthet a Ricelandnek az új tulajdonos biztos anyagi háttere, mivel így elérhetővé válhatnak a vállalat számára olyan, eddig jellemzően nem használt hirdetési csatornák is, mint például a televízió. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a fogyasztók 75 százaléka a televíziókban látott rizsreklámokra emlékezik a legjobban, illetve ezek voltak rájuk a legnagyobb hatással.
A magyar piacon a közeljövőben aligha várható jelentős növekedés, mivel a jelenlegi 5 kilogrammos egy főre jutó éves fogyasztás már így is meghaladja az európai uniós átlagot. A jövő májusi csatlakozás hatásával tehát elsősorban a fogyasztási szerkezet változik majd: elemzők szerint a minőségi, nagyobb hozzáadott értékű termékek részaránya növekszik. Ennek pedig éppen a Riceland lehet a legnagyobb haszonélvezője.
Az új befektető a magyar vállalat tavalyi, 545 ezer eurós nettó nyereségének emelésében külföldi kapcsolataival is segíthet: az Ebro Puleva ugyanis azt tervezi, hogy a Riceland-termékeket exportálja, alighanem főként a környező országokba. Mivel a spanyol cég Közép-Európában eddig nem rendelkezett gyártókapacitással, s az igen árérzékeny keresletű termék értékéhez képest a szállítási költségek magasak, könnyen elképzelhető, hogy a Riceland a csoport regionális gyártási központjává válik.
A két nagy cég mellett számos kisebb társaság is versenyez a rizspiacon. Közülük a legnagyobb a CBA-láncnak saját márkás terméket csomagoló, mirelit élelmiszerekkel is foglalkozó Nowaco Kft. - nagyjából 10 százalékos szelettel -, majd az önállóan importáló és csomagoló Coop-lánc következik 5 százalék körüli résszel. A Szarvasi Agrár Rt. a Profi számára készít konyhakész rizst, míg a Big Balloon Kft. ugyanoda sztenderd termékeket szállít, illetve Mesterrizs néven önállóan is értékesít. Az Inwest Kft. Gárdonyi név alatt terít, a Comex Rice Kft. pedig saját nevét használja. A legismertebb márkanévvel a Mars tulajdonában lévő Masterfoods rendelkezik: az Uncle Ben's még a prémium kategóriából is kilóg: nemcsak árképzése, de termékminősége is egyedi: például a konyhakész rizseknél megszokott 16-20 perces főzési idővel szemben náluk elég 10 perc is.
