Csomagolók ISPA-fejlesztéseknél

Mintegy 3 millió embert érint a településén kiépülő lakossági szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája az európai uniós támogatású beruházásokkal az elkövetkező években, ám a rendszer létrehozását követően az üzemeltetési költségeket részben a csomagolási kibocsátók finanszírozzák, koordináló szervezet közreműködésével. "Az uniós támogatásért folyamodó önkormányzatok eleve azzal számolnak pályázataik elkészítésekor, hogy a regionális hulladékgazdálkodási projektek megvalósítását követően a csomagolási kibocsátók forrásait is igénybe fogják venni az üzemeltetésben. Több projekt önkormányzati társulása pedig az Öko-Pannon Kht.-val is elvi megállapodást kötött arról, hogy a Magyarországon forgalomba került csomagolások hasznosítását koordináló társaság a lakossági szelektív gyűjtés kiépítése után részt vesz majd az üzemeltetési költségek biztosításában" - fejtette ki Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója.

Jó példa lehet erre a nyugat-, a dél- és az észak-balatoni ISPA-projekt. Az Öko-Pannon ugyanis a projektek gesztorságát elvállaló Zalabér, Siófok és Veszprém hulladék-közszolgáltatóival már szerződést kötött arról, hogy ezeken a településeken az időközben kiépített lakossági szelektív gyűjtés működtetési költségeinek egy részét átvállalja, s a három település köré szerveződő regionális ISPA-beruházások megvalósítása után ezek a megállapodások a teljes projektterületre kiterjeszthetők lesznek. Az Öko-Pannon Kht. 13 szerződéssel már eddig is 60-70 település mintegy egymillió lakosát vonta be a szelektív hulladékgyűjtésbe, s ez a szám, újabb szerződések kötésével, év végére megduplázódhat a szervezet tervei szerint. A kht. legutóbb januárban kötött hasonló megállapodást Egerrel, Miskolccal és a Jászság-Dél-Heves kisrégióval.

Az Öko-Pannon által koordinált hulladékgazdálkodási rendszer lényege a következő: a hulladékgazdálkodási törvény - az Európai Unió elvárásának megfelelően - évente növekvő hasznosítási kötelezettséget ír elő a csomagolásokat kibocsátó vállalatoknak, ám a cégek ennek teljesítését egy partneri szerződéssel átruházhatják az Öko-Pannonra, amely a hasznosítást partnerei befizetéséből oldja meg. A rendszer környezeti szempontból előnyös, hiszen az újrafeldolgozási előírások teljesülésével csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, s kedvező az Öko-Pannon Kht.-hoz forduló vállalatoknak is, amelyek kötelezettségük ilyen formában történő teljesítésével - legalább részlegesen - mentességet szereznek a csomagolási termékdíj fizetése alól. A rendszer a szelektív hulladékgyűjtésre épül: a kht. partnerei befizetéseit jelentős részben ennek finanszírozására fordítja, ami előfeltétele az egyes csomagolási anyagok hasznosításának. Az iparban és a kereskedelemben a szelektív hulladékgyűjtés mára jórészt kiépült, így a folyamatosan emelkedő hulladékhasznosítási előírások csak a lakossági gyűjtés kiépítésével teljesíthetők.

A Brüsszel által már támogatásban részesített tucatnyi hulladékgazdálkodási ISPA-projekt közül mindegyik előkészítői azt tervezik, hogy a területén lévő összes települést és lakost bevonják az elkülönített hulladékgyűjtés valamilyen formájába, igaz, az Öko-Pannon csak többéves távlatban számolhat a rendszer mind a 3 millió lakosra történő kiterjesztésével. A beruházások pályáztatása ugyan már 2000-ben elindult, ám az első projektek kivitelezése csak a tavalyi év második felében kezdődött meg, s az idén várhatóan egyedül a hajdú-bihari regionális rendszer kezdi meg működését, mintegy félmillió lakossal. Az ISPA-fejlesztések kapcsán 2005-től lehet nagyobb számban számítani a lakosság bekapcsolódására a szelektív hulladékgyűjtésbe, ugyanis jövőre várhatóan már további 5-8 beruházás készülhet el. A sor 2006-ban folytatódhat, majd 2007-től az első kohéziós támogatással megvalósuló beruházások is elkészülhetnek, igaz, a tapasztalatok szerint a lakosság a szelektív gyűjtés kiépítése után is csak több év alatt vehető rá arra, hogy ténylegesen különválogassa a háztartási hulladékot.