Ez nem sokan tudják, arany van a Dunában, rendkívül tiszta: bárki kinyerheti belőle, naponta 1 grammot is ki lehet mosni a vízből – "Egy hét alatt megvan egy aranylánc"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Duna nemcsak vizet és kavicsot sodor, hanem aranyat is – igaz, ma már csak annak mutatja meg kincseit, aki rengeteg türelemmel és kitartással dolgozik érte. Két felvidéki aranymosó szerint ideális körülmények között akár egy hét alatt is össze lehet gyűjteni egy szerény aranyláncra való nemesfémet – írta a Paraméter.
A Duna partján heverő kavicsok a legtöbb ember számára teljesen hétköznapinak tűnnek, az aranymosók azonban egészen más szemmel nézik a folyó hordalékát.
Minden lapátnyi homok és kavics újabb lehetőség arra, hogy néhány apró aranyszemcse csillanjon meg a mosóasztalon.
Kurcsík Miklós és Szabó Attila hosszú évek óta hódol ennek a különleges hobbinak. Szabadidejükben rendszeresen kijárnak a Nagyléli-szigetre, ahol a természet közelsége és az arany megtalálásának izgalma egyszerre vonzza őket. Mint mondják, számukra az aranymosás egyszerre kikapcsolódás és kihívás.
A hagyományos posztós aranymosást ma már korszerűbb módszer váltotta fel. Saját készítésű mosóasztalt használnak, amelyre felhordják a dunai homokot és kavicsot, majd egy kisebb szivattyú folyamatos vízárammal átmossa az anyagot. A speciális gumiborítás felfogja a nehéz aranyszemcséket, miközben a homok és a könnyebb ásványok tovább sodródnak. Ennek köszönhetően már a helyszínen mintegy 70 százalékos tisztaságú aranyat nyernek ki, amelyet később otthon tisztítanak tovább.
Nem egyszerű az aranymosás
A befektetett munka azonban csak akkor térül meg, ha minden körülmény kedvező. Jó lelőhelyen, napi hét-nyolc órás munkával akár egy gramm aranyat is sikerülhet kimosni. A két aranymosó szerint, ha egy teljes héten át minden nap ilyen feltételek között dolgozhatnának, akár egy szerény aranylánchoz elegendő nemesfémet is össze lehetne gyűjteni.
A dunai arany különlegességét nemcsak ritkasága, hanem kivételes tisztasága is adja. A folyóban található arany 23,5–23,7 karátos, ami rendkívül magas értéknek számít. Ez jóval tisztább például a Selmecbánya környékéről származó, nagyjából 18 karátos aranynál.
Az arany mintha a magyar vevők kedvét keresné, de ehhez szép kis zűrzavar kellett
Már második napja van hatalmas nyomás alatt az arany árfolyama. A folyamat hátterében elsősorban a negatív piaci hangulat áll, mivel a befektetők csalódtak a technológiai részvényekben. Véget ért a nagy menetelés? Milyen hatással lehet ez a magyar befektetőkre?
Az arany azonban nem rögök formájában rejtőzik a Duna medrében. A szemcsék rendkívül aprók, szinte porszerűek, ezért megtalálásuk nagy szakértelmet igényel.
Nem elég egyszerűen leásni a parton: tudni kell, hogyan mozgatja a folyó a hordalékot, hol rakódnak le a nehezebb ásványok, és mely helyeken van esély aranyra bukkanni.
A dunai arany eredete több száz kilométerrel feljebb, a németországi Fekete-erdőben keresendő. Az ottani kőzetekből évezredek alatt kimálló aranyszemcséket a Duna sodrása szállítja lefelé. A hosszú út során a szemcsék egyre kisebbek lesznek, mire elérik a Kárpát-medencét.
A folyó azonban ma már jóval kevesebb aranyat hordoz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az aranymosók szerint ebben szerepet játszik az éghajlatváltozás, a csökkenő csapadékmennyiség, valamint a folyó természetes hordalékmozgását megváltoztató vízierőművek, köztük a bősi vízlépcső. Míg korábban egy tapasztalt aranymosó akár napi két-három gramm aranyat is összegyűjthetett, ma már egyetlen gramm megszerzése is kifejezetten jó napnak számít.
Sokan próbálnak szerencsét a Duna partján, de a legtöbben hamar feladják. Az aranymosás ugyanis nem a gyors meggazdagodás útja, hanem olyan hobbi, amely türelmet, kitartást és komoly helyismeretet követel. Aki azonban hajlandó időt és energiát áldozni rá, annak a Duna még ma is képes megmutatni apró, csillogó kincseit.
Arany, ezüst, platina: kiderült, hol van azokból a legtöbb – a három legfontosabb nemesfém olyan hatalmat ad néhány országnak, amikről mások csak álmodhatnak
A nemesfémek a világ legértékesebb természeti erőforrásai közé tartoznak: egyszerre töltenek be pénzügyi tartalékeszköz és kulcsfontosságú ipari alapanyag-szerepet. Míg az aranyat elsősorban értékőrző befektetésként tartják számon, addig az ezüst és a platinacsoportba tartozó fémek nélkülözhetetlenek a feldolgozóiparban, a tisztaenergia-technológiákban és az elektronikai iparban. Egy friss összeállítás azt mutatja be, mely országok rendelkeznek a legnagyobb ismert, gazdaságosan kitermelhető nemesfémtartalékokkal aranyból, ezüstből, platinából.
