Azt hitte az Európai Unió, hogy diktálhat: már Kínát is belerángatnák a háborúba – Peking irányba állította a kishalat, emlékezni sem akarnak erre a találkozóra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának kínai látogatása csütörtökön ért véget. A David McAllister elnök vezette küldöttség ezt követően közleményt adott ki, amiben beszámoltak a tárgyalások tartalmáról.
A kínai külügyminisztérium szintén tájékoztatott a bilaterális találkozó fejleményeiről, azonban a két közlemény merőben más szempontok alapján foglalta össze az elhangzottakat.
Az európai nézőpont
A delegáció július 21. és 23. között folytatott tárgyalásokat Vang Ji kínai külügyminiszterrel, valamint az Országos Népi Gyűlés vezetőivel, köztük Li Hung-csung első alelnökkel és Lou Csi-en-nel, a külügyi bizottság elnökével. A nyolctagú küldöttség ezenkívül találkozott az Európai Unió és a tagállamok pekingi nagyköveteivel, az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarájának képviselőivel, valamint a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Kapcsolatok Osztályával (IDCPC), köztük annak vezetőjével, Liu Haj-hszing miniszterrel.
Az EP Külügyi Bizottságának tagjai először látogattak Kínába azóta, hogy Peking feloldotta az EP-képviselőkkel szembeni szankciókat, ezzel újraindult a hivatalos párbeszéd az EP és a kínai fél között.
Az Európai Unió 2021 márciusában az emberi jogok megsértése miatt szankciókat vezetett be négy kínai tisztségviselővel és egy szervezettel szemben, amire válaszul Peking tíz európai személyt és négy intézményt tiltott ki Kínából. Ez öt EP-képviselőt és az EP Emberi Jogi Albizottságát is érintette. Az Európai Parlament erre válaszul felfüggesztette a hivatalos párbeszédet Kínával.
A viharos geopolitikai és gazdasági környezet közepette az európai képviselők hangsúlyozták Kína meghatározó szerepét a nemzetközi kapcsolatokban és
felszólították Pekinget arra, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra és szorgalmazzon tűszünetet az ukrán fronton, valamint támogasson egy olyan békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását.
A küldöttség arra is felszólította Kínát, hogy szüntesse meg a kettős felhasználású termékek és alkatrészek szállítását az Oroszország háborúját támogató szervezeteknek. A politikusok az évek óta tartó feszült helyzet ellenére ismét aggodalmukat fejezték ki a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
Az európai uniós delegáció arra is felhívta a kínai fél figyelmét, hogy az EU kereskedelmi deficitje Kínával szemben a tavalyi évben rekordot döntött, és csaknem elérte a napi egymilliárd eurót.
2025-ben az Európai Unió Kínával szembeni árukereskedelmi hiánya 359,8 milliárd euró volt:
Az EP képviselői fenntarthatatlannak nevezték a helyzetet, és egyenlő versenyfeltételek kialakítását sürgették annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatok mindkét fél számára előnyös módon fejlődhessenek.
Mindemellett a felek megvitatták az együttműködés további lehetséges területeit, amelyek között szerepelt a környezetvédelem, a zöldátállás és a mesterséges intelligencia felelős szabályozása is. Az EP beszámolója kiemeli, hogy a felek hangsúlyozták az ENSZ Alapokmánya és a multilateralizmus védelmében folytatott törekvések fontosságát is. A Külügyi Bizottság jelentős nézetkülönbségekről számolt be, amelyet alátámaszt, hogy Peking elsősorban a gazdasági együttműködés megerősítéséről beszélt, Oroszországgal és az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontját nem részletezte, illetve több objektivitást követelt az Európai Uniótól, valamint kritikus fordulópontnak nevezte a jelenlegi helyzetet.
A kínai nézőpont
Vang Ji üdvözölte, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottsága először küldött delegációt Kínába, majd kijelentette, hogy az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásai Kínában mentek végbe. A politikus szerint a Kínai Kommunista Párt folyamatos fejlődési pályára állította az országot, így az lépést tud tartani a korral.
Ez megteremtette a tartós társadalmi stabilitás és a gyors gazdasági fejlődés két csodáját
− olvasható a kínai külügyminisztérium közleményében, amely arról is beszámol, hogy az ország felgyorsítja a zöld átállást, miközben előmozdítja a kínai típusú modernizációt, a hasznos tapasztalatokat és sikereket pedig egyre több ország ismeri el és támogatja.
Peking álláspontja szerint az ország gazdasági fejlődése a békét szolgáló erők gyarapodását, a stabilitást erősítő tényezők térnyerését, valamint a jólét és a fejlődés biztosítékát jelenti.
Vang Ji reméli, hogy az uniós delegáció a látogatása során megismerte a valós, sokoldalú és fejlődő Kínát, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai fél objektív képet alakítson ki az országról és helyes Kína-politikát folytasson.
Kína és Európa partnerek, nem pedig riválisok, a két fél érdekei szorosan összefonódnak és számos jelentős kérdésben azonos vagy hasonló álláspontot képviselnek: a multilateralizmus fenntartásában, az ENSZ támogatásában és a szabadkereskedelem védelmében − olvasható a közleményben.
Peking azonban felhívja a figyelmet arra, hogy kerülni kell, hogy a felek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat politikai, illetve nemzetbiztonsági kérdésként kezeljék.
Hosszú távon elő kell mozdítani a Kína és Európa közötti kereskedelem magasabb szinten kialakuló, dinamikus egyensúlyát, és törekedni kell a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú, stabil fejlődésére − áll a közleményben, ami hangsúlyozza, hogy ellenzi az Európai Unió Kínáról történő gazdasági leválását.
Mindemellett Kína üdvözölte a két fél törvényhozó szervei közötti párbeszéd újraindítását és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szerint, Kína a globális kérdésekben kulcsfontosságú szerepet játszik.
Eltérő világnézetek
A két nyilatkozatból világosan kirajzolódik az Európai Unió és Kína eltérő világképe. A tárgyalásokon az EP képviselői az emberi jogi, geopolitikai és nemzetbiztonsági szempontokat kezelték prioritásként, míg Peking sokkal inkább a kereskedelem, a stabilitás és a szuverenitás elsődlegességét hangsúlyozta.
A kínai külpolitikára hagyományosan jellemző a nagyfokú pragmatizmus, amelyet Brüsszel a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben kockázatként értékel. Peking ezzel szemben az Európai Unió protekcionista válaszlépéseit a gazdasági kapcsolatok átideologizálásaként értelmezi.
Kérdés, hogy a jövőben feloldható lesz-e az ellentét, vagy a viszony elmérgesedésére kell számítani. A folyamatot jelentősen befolyásolja az orosz-ukrán háború és a kínai-orosz kapcsolatok alakulása is, ezért érdemes aktívan monitorozni, hogy Kína hajlandó-e eleget tenni az uniós felszólításoknak és gazdasági nyomást gyakorolni Moszkvára.
