Devizahitel: kockázat is van

Akár több száz ezer forintot is megtakaríthat az, aki euróban vagy svájci frankban vesz fel lakáshiteleket. A bankok több hónappal is előre hozták a devizában számított lakáskölcsöneik bevezetését. Jelenleg öt bank is (K&H, Erste, IEB, MKB, CIB) kínál devizás lakáshitelt, mások - például a Földhitel- és Jelzálogbank - tervezik a bevezetést.

Az euró kamata átlagban, kezelési költséggel együtt 6,5-7 százalék körüli, a svájci frank esetében már napvilágot látott 3,99-4,99 százalékos (plusz két százalék kezelési költség) ajánlat is.

Két példával lehetne illusztrálni azt, miért éri meg most inkább deviza alapú kölcsönt felvenni. A CIB Banknál lakás vagy lakóingatlan vásárlása céljából húsz évre felvett tízmillió forintos kölcsön esetében az induló részlet havonta 62 341 forint. Az állami kiegészítő kamattámogatású Új Otthon Hitel havi 82 071 forintot kóstál. Az Otthonteremtő Hitel - ez jelzáloglevelek kamattámogatásával vehető igénybe - törlesztő részlete új lakásra havi 79 095, használtra 92 223 forint. Tehát a különbség évente elérheti a 200-360 ezer forintot is.

Ugyanezen számok a K&H Bank esetében: tíz évre euróban felvett hitel után havi 60 400 forintot kell fizetni, svájci frank alapú kölcsönnél 55 700-at. Ha a forintot választjuk, a kiegészítő kamattámogatású hitel havi 64 200, az állami támogatású 67 900 forintos törlesztést kíván. Húsz évre felvett, svájci frank alapú hitelnél a jelzáloggal terhelt forintoshoz képest a különbség a Kereskedelmi és Hitelbanknál havonta 13 ezer forintra rúg a devizás javára.

Kockázat természetesen van. Először az, hogy romlik a forint. Feltéve, hogy a magyar fizetőeszköz 10 forinttal gyengül a svájci frankhoz képest, akkor a CIB Bank devizában számolt lakáshitelének részlete havonta 64 800 forintra módosulna. Ennyit, azaz évi 120 ezret kellene tehát levonni a deviza javára írt különbségből.

A másik fontos szempont, hogy jelenleg minden szakértő túlságosan alacsonynak tartja a nyugat-európai kamatszintet, s valószínűnek tartják, hogy ez a jövőben nőni fog. Azt viszont még nem tudni, mikor. A devizahitelt igénylőket az emelkedés különösen érzékenyen érintheti, mert szerződéseikben a kamat évente változik, illetve akad, ahol ennél is gyakrabban, háromhavonta. Egyébiránt a lakásokra felvehető devizahitel bevezetése nem önálló példa, az autóhitelezésnél ez már évek óta ismert, s ma már megközelítőleg 85 százalékát svájci frankban számolják.