Első mérleg: négyszáz pályázat
z Mennyi pályázat érkezett be eddig az első kiírás megjelenése, január közepe óta az európai uniós támogatásokra?
Eddig 400 pályázat érkezett az uniós támogatásokra. Ez kezdetnek igen jó eredmény, ám a csúcs még csak ezután következik. Az internetes honlapokon, ahol a kiírások megtalálhatók, hetente több tízezer letöltést regisztrálunk. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjára - a felelős tárcák ígérete szerint - hamarosan mind megjelennek a felhívások. Az érdeklődők 129 támogatási forma, ezen belül 87 különböző nyílt pályázat közül válogathatnak. Fontos tudni, hogy aki most nem jár sikerrel, az akár többször is nyerhet a következőkben. Magyarország európai uniós tagsága kezdetben szakadatlan pályázásból áll majd: az előttünk álló egy-másfél évtizedben folyamatosan lehet/kell pályázni az EU strukturális és kohéziós alapjainak forrásaira. Minden jó pályázatra szükség van tehát az európai uniós támogatások lekötéséhez, hiszen a tét óriási. Az idén a költségvetésből társfinanszírozással 150 milliárd forint, 2004-2006 között 1000 milliárd forint, majd 2007 és 2013 között a becslések szerint 20 milliárd euró uniós pénz áll rendelkezésre fejlesztési célokra. Ezek a számok már önmagukban is bizonyítják, hogy érdemes próbálkozni, érdemes pályázni. Immár - miután az Európai Unió Magyarország számára 2004-2006 között elérhető keretének nagysága egyértelműen meghatározott, vagyis a pénz az EU-nál és idehaza is rendelkezésre áll - csak tőlünk függ, hogy tudunk-e élni a lehetőséggel. A hazai pályázók - önkormányzatok, civil szervezetek, közintézmények, vállalatok - előtt hihetetlen távlatok nyílnak meg a csatlakozással, a legmerészebb álmaikat is valóra válthatják, ha képesek olyan projekteket, fejlesztési elképzeléseket felmutatni, amelyek az NFT célrendszerével öszszeegyeztethetőek.
z Az első tapasztalatok mit mutatnak, a pályázatok közül melyik a legkapósabb?
A startnál a legnagyobb érdeklődés a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) lehetőségei iránt mutatkozott: ezekre eddig 340 pályázat futott be. A második helyen a Regionális Operatív Program (ROP) áll 50 beérkezett pályázattal. Végül a harmadik a sorban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 10 pályázattal. Ám ez a népszerűségi ranglista még távolról sem teljes, hiszen ezekben a napokban-hetekben megjelennek meg a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP), majd az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázatai is, vagyis jelentősen bővül a választék.
z Hogyan tudják segíteni, biztatni a pályázókat?
Megítélésem szerint már önmagában az nagy segítség, hogy amilyen gyorsan csak lehetett - a május 1-jén csatlakozó tíz ország közül elsőként - kiírtuk-kiírjuk a pályázatokat. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy minden - a kiírás, a pályázás, az elbírálás, az elszámolás, a kifizetés, az ellenőrzés - magyar nyelven, magyar intézményeknél, magyar szakemberek közreműködésével, itthon zajlik. Az Európa Pályázat-előkészítő Alap (PEA) létrehozásával a kormány hozzájárul a pályázás költségeinek fedezéséhez, a nyertes ötletekből komplett projekt- és pályázati csomagok készülnek, gyakorlatilag ingyen. További segítség, hogy azok a települések, amelyektől hátrányos helyzetüknél fogva nem várható el, hogy az NFT-beruházásokhoz szükséges önrészt elő tudják teremteni, 4,4 milliárd forint, az idén kifizethető támogatásra pályázhatnak a strukturális alapok operatív programjaihoz beadott pályázatukkal egy időben. Bár ez az összeg csak az idei kiadásokat fedezi, minden bizonnyal lesz folytatása, ahogy a pályázat-előkészítő alapnak is.
z Sokan bürokratikus akadályoktól, mások attól tartanak, hogy túl sok költséggel jár a pályázás, vagy hogy "már régen megvannak a nyertes projektek". Indokolt-e ez a félelem?
Az Európai Unió eddigi tapasztalatai azt mutatják, szerencsés az az ország, ahol lendületes a pályázási kedv, a pályázók kellően merészek, leleményesek és vállalkozó szelleműek, s nem hagyják magukat hátráltatni a mendemondáktól. A pályázás lényege egyébként sem a pénz, hanem hogy pályázó fejlesztési elképzelései megvalósuljanak. A hazai pályázatkezelő és -nyomonkövető rendszer már "üzemképes" és átlátható, kizárja a "holtbiztos kapcsolatok", a "lezsírozás" lehetőségét. A szakértők ráadásul azt tartják erről a rendszerről, hogy a legrugalmasabb egész Kelet-Közép-Európában, ennek köszönhetően Magyarországon könynyebb pályázni, mint a többi csatlakozó országban. A költségvetésben a társfinanszírozáshoz szükséges pénz szigorúan elkülönítve rendelkezésre áll, sőt szükség esetén növelhető vagy átcsoportosítható, ami további előny. Az NFT egyes operatív programjainak irányító hatóságai erős jogosítványokat kaptak, éppen azért, nehogy elakadjanak a bürokrácia útvesztőiben. S fontos fejlemény az is, hogy januártól életbe lépett az új, EU-konform közbeszerzési törvény, és már megjelent az a végrehajtási rendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges közbeszerzést a pályázó még az eredményhirdetés előtt megkezdje. Így amint kiderül, hogy nyert a pályázat, indulhat a projekt megvalósítása; aki pedig mégsem nyer, az időben törölheti a tendert. Az üzleti terv, a kiviteli tervek elkészítése ma már mindennapos gyakorlat Magyarországon, ezekhez nem feltétlenül szükségesek a tanácsadók. A pályázás során felmerült költségek finanszírozásához mindazonáltal az Európai Unió hozzájárul.
z A pályázónak mennyi időt kell várni az eredményhirdetésre?
Maximum 90 nap áll rendelkezésre az elbíráláshoz. A magunk részéről célul tűztük ki, hogy ennél rövidebb idő alatt elvégezzük az értékelést, hogy a 90 napba beleférjen a szerződéskötés is. Ekként az eddigi 400 pályázat közül a nyertesek a beadástól számítva 90 nap múlva akár már aláírt szerződéssel is rendelkezhetnek.
