Erős kézben az orosz olajipar

Nem szép dolog, hogy miközben a természeti erőforrások, főleg az olaj kiaknázásából maréknyi orosz milliárdossá vált, az ország fele szegénységben él - fogalmazza meg az oroszországi közhangulatot egy helyi internetes lap. A vélekedés ugyan még a decemberi parlamenti választások idejéből származik, ám nem változott azóta sem, s jól jelzi, mit is akarnak a választók e téren régi-új elnöküktől, Vlagyimir Putyintól. S hiába adja az állami bevételek 80 százalékát az olajipar, az elnöknek olyan lépésekre is el kellett szánnia magát a közelmúltban, amelyekkel potenciális választói kedvében járt. Kérdés persze, mindeme lépések mennyire voltak ellenére. A fő áldozat a Jukosz olajcég volt, amelyről hogy, hogy nem, tavaly ősszel kiderült, mintegy 3,5 milliárd dollárnyi adóhátralékot halmozott fel 2000 óta. Az ennél persze jóval szövevényesebb ügy egyik főszereplője, Mihail Hodorkovszkij, a társaság fő tulajdonosa, alapítója és egyben a leggazdagabb orosz, jelenleg is börtönben ül. Nem is ígér neki túl sok jót Putyin újraválasztása, de nem is az ő személye az érdekes.

Hodorkovszkij és üzlettársai - jogos vagy jogtalan - meghurcolása, és hogy "Oroszországban ilyet is meg lehet csinálni" miatt kissé megtorpant a helyi olajszakma, szereplői megszeppentek, de elbizonytalanodtak a külföldi befektetők is. Az elmúlt hónapokban több oroszországi beruházás elhalasztásáról érkezett hír. Mindezt tetézi az a közelmúltban született rendelet is, amely megtiltja az ígéretes szénhidrogén-lelőhelyekkel bíró régióknak, hogy adókedvezményekkel kényeztessék az ott megtelepedő vállalatokat. Egyedül ez a tilalom kétmilliárd dollárnyi többletbevételt ígér az idén orosz költségvetésnek. Sok elemző viszont attól tart, hogy a központi szigor miatt veszendőbe megy az a 8-10 milliárd dollár, amelyet az elmúlt években fektettek be az orosz olajbányászatba. Megint mások úgy vélik, az olajiparra nehezedő adók éppen segítenek abban, hogy egészségesebbé váljon az orosz gazdaság szerkezete, enyhüljön az olajipar túlsúlya.

Putyin egyik kiemelt feladata lesz az olajipari befektetők bizalmának visszaszerzése. Ennek teljesítését segíti, hogy nagyon kell a külföldnek az orosz olaj, s a helyi olajtársaságok sem akarnak tétlenkedni. Az elnök saját fő feladataként az oroszországi gazdasági növekedés elősegítését jelölte meg, az adórendszer fejlesztését és a természetes monopóliumok reformálását ígérte. Ez utóbbiak közül a Gazpromra tért ki, mondván, átláthatóvá kell tenni a gázipari óriást. Mint hangsúlyozta, nem tartható az sem, hogy az oroszországi magán- és vállalati felhasználók még mindig termelési költség alatt jutnak a gázhoz.

A szövetségi energiaügynökség élére a Rosznyefty állami olajtársaság volt elnökhelyettesét nevezte ki. Szergej Oganeszjan kiválasztását megfigyelők úgy értékelik, hogy még erősebb lesz az állam jelenléte az olajiparban. Efelől egyébként Putyin maga sem hagyott kétséget. Kijelentette: a liberalizáció folytatása mellett erős marad az állami ellenőrzés a stratégiai iparágak, főként pedig az olajipar felett.