Dánia megoldja: egy egész idényre bespájzolja a zöldáramot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz energiacégek jelenleg a villamos energia tárolásának drága és rossz hatékonyságú változatai közül választhatnak világszerte, ráadásul az akkumulátorokban így félretett áram viszonylag rövid ideig áll rendelkezésre. Az áram hosszabb időtávra szivattyús-tározós vízerőművekben, illetve hidrogénben „tehető félre". Az előbbi ellen rendre környezetvédelmi aggályok merülnek fel az erőteljes természetátalakítás miatt, az utóbbi még gyerekcikőben jár, de már Magyarországon is tesztelik, Dániában pedig már a gyakorltaban is bevetnék.
Az energia hidrogénben történő tárolásának első lépése már általánosnak mondható: a nap- és a szélerőművek által a termelés időpontjában felesleges villamos energiával a vizet oxigénre és hidrogénre bontják. Az energia (nem túl magas hatásfokkal) később azáltal nyerhető vissza, hogy később a hidrogént „elégetik", azaz hő felszabadulása mellett visszaalakítják vízzé. Vagyis a hidrogén előállítása és a vele történő energiatermelés is karbonmentes.
Természetesen a hidrogén bármilyen energiával előállítható. A nap- és a szélenergia hasznosítása azért került előtérbe, mert az előállításuk nem a kereslethez igazodik, hanem a napsütéstől és a szélviszonyoktól függ. Emiatt e létesítmények kis kihasználtsággal, ingadozva, pazarlóan, máskor pedig sehogy sem működnek.
Ipari méretekben tárolnák a hidrogént
A dániai megoldásban az újdonság a vízbontás utáni második lépésben, az erősen korrodáló hidrogén tárolásában rejlik. Dániában erre speciális tartályok helyett földalatti gáztárolókat használnának. Ehhez átalakítanák a korábban az északi-tengeri földgáz tárolására használt lille torupi és stenlille-i létesítményeket. A munka már folyik. Az 1,3 milliárd eurós Power-to-X nevű projekt sikere esetén már ipari célra is alkalmas mennyiségű gáz tárolható majd a föld alatt, akár hosszú hónapokra is. (A projektnek része más tiszta üzemanyagok előállítása is.) ára összpontosít.
Messze nem kézenfekvő a megoldás
A hidrogén és a földgáz egymástól jelentősen eltérő tulajdonságai miatt nem alapértelmezés a hidrogén földalatti tárolókban történő őrzése. A fő gond a hidrogénmolekula rendkívül kis méretéből, illetve abból adódik, hogy a gáz reakcióba léphet a tárolóban lévő baktériumokkal.
Mindazonáltal ez is egy kipróbálandó út. A gáztárolónál e célra alkalmasabb földalatti sókavernákban már őriznek hidrogént Németországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Máshol a hidrogén és a földgáz keverékének tárolásával kísérleteznek. Az utóbbiak közé tartozik a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Kardoskúton indult 4,5 milliárd forintos Akvamarin projektje is, amelynek a berendezései 2023 elejére készültek el. Az Akvamarin során egy 2,5 megawattos elektrolizáló által előállított zöldhidrogén biztonságos föld alatti tárolását vizsgálják.
Stratégia szintjén kezeli az ország a hidrogéntárolást
A 2021. május 23-án megjelent, 2030-ig szóló Nemzeti Hidrogén Stratégia szerint 2030-ig meg kell vizsgálni, hogy a hazai földgáztároló rétegek mennyire alkalmasak a hidrogén vagy a hidrogénnel kevert földgáz tárolására. „Ennek felülvizsgálatára a hazai gyakorlatban nincs kialakított eljárás, így lehetőség és kutatói tapasztalat sem a tárolóréteg hidrogénállóságának vizsgálatára" – olvasható az MFGT honlapján.
E tapasztalat azonban sok más országban is hiányzik, ezért néhány éve Hyspre néven indult egy uniós projekt annak felmérésére, hogyan tárolható a hidrogén porózus kőzetben.
A munka célja az alapvető tudományos és műszaki kérdések megválaszolása után az, hogy elkészítsék
- a gáztároló hidrogéntárolóvá való átalakításának költségbecslését,
- felmérjék az üzleti lehetőségeket,
- kijelöljék a demonstrációs célú földalatti gáztárolókat,
- elindítsák a demonstrációt,
- az eredményt értékeljék
- és meghatározzák a piaci célú megvalósítás lépcsőit.
A kutatási program különböző feladatain hét munkacsoport párhuzamosan dolgozik.
A 2050-ig folyó munkához csatlakozott az MFGT is, de a neve már nem szerepel a projekt honlapján. A magyarázat a társaság 2024-es Megfelelési jelentéséből derül ki. Eszerint a Hyspre-n belül az a munka, amelyben az állami MVM Zrt. leányvállalata részt vett, 2024 júliusában lezárult, az eredményeket bemutatták a hatóságoknak. A társaság 2024 óta két, olyan projektben vesz részt, amelyek célja a hidrogén felhasználási körének bővítése, valamint a hidrogén ipari célú, szezonális energiatárolása. Az első az Akvamarin projekt kutatási eredményeire alapozva az Akvamarin Pluszon belül folyik.
A másik projekt a RAG Austria AG vezette nemzetközi konzorcium (EUH2STARS), amelyhez csatlakozott az MFGT is. Ebben a hidrogén földalatti reservoir-ben valós körülmények között történő tarolását vizsgálják a szezonális tárolási feltételek megismerése érdekében.
