Szabályozott felsővezetői bérek?
Egy nem kötelező érvényű uniós direktíva mindenképpen lendületet adhatna a magyar cégeknek is, hogy átláthatóbbá és nyilvánosabbá tegyék a felső vezetők javadalmazásának egész rendszerét - kommentálta az Európai Bizottság egyik közelmúltban született elképzelését Szelecki Zsolt, a Hewitt Consulting Hungary ügyvezető igazgatója. Mint ismeretes: az unió legfőbb döntéshozó szerve jelenleg azt fontolgatja, hogy törvényben szabályozza a topmenedzseri réteg javadalmazási és premizálási rendszerét, de felvetődött annak lehetősége is, hogy a testület esetleg megelégedne uniós irányelvek kibocsátásával az ügyben. Frits Bolkestein belső piaci biztos úgy vélekedett, hogy a nem egységes elvek szerint szabályozott, nem kellően átlátható és nem nyilvános javadalmazási gyakorlat kontraproduktív, hiszen mind a részvényesek, mind pedig a szélesebb közvélemény szemében aláássa a vállalatok hitelét.
Szelecki Zsolt szerint Magyarországon a multinacionális és a tözsdén jegyzett cégeken kívül nem annyira jellemző a vállalatokra, hogy a felső vezetői réteg javadalmazását a nyugaton elfogadott normák szerint szabályoznák, azaz itt kevésbé érvényesül a transzparencia követelménye. Ennek ellenére nem látná értelmét egy kötelező érvényű uniós törvény megalkotásának, mert mint mondja, a bürokratikus szabályozásnál célravezetőbb lenne, ha piackonform módszerekkel, esetleg uniós irányelvekkel bírnák rá a magyar cégeket arra, hogy transzparensebbé és a valós teljesítményekkel arányosabbá tegyék a felsővezetői bérezés rendszerét. Mint fogalmazott, a kezdeti lépéseket már megtették a hazai cégek is, az uniós irányelvek pedig ráerősíthetnének erre a folyamatra.
A Hewitt Consulting frissen elkészült felmérése szerint tíz európai vállalatvezető közül kilenc elveti annak a lehetőségét, hogy kötelező érvényű uniós direktíva szabályozza a kérdést. A vizsgálatba bevont hatvan cég több mint ötven százaléka ugyanakkor egyetértett azzal, hogy valamifajta központi szabályozás szülessen az ügyben. Kilencven százalékuk kielégítőnek tartja viszont azt a gyakorlatot, hogy az úgynevezett "független javadalmazási bizottságok" döntsenek az irányelvekről, ötven százalékuk pedig elégséges kontrollnak tartja a nagyobb nyilvánosságot. A vizsgálatból kitűnik, hogy a cégek többsége támogat egy lazább, keretjellegű szabályozást, ám elveti a bürokratikus formákat.
Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke szerint Európában, az Egyesült Államokkal szemben, kevésbé elterjedt a felsővezetői réteg javadalmazásában a részvényopciós eljárás, így ennek a területnek a szabályozása sem igényel olyan szigorú elveket, mint a tengerentúlon. Egyes premizálási formák viszont, mint amilyenek az életbiztosítások, a kötvények, illetve részjegyek, Lepsényi István szerint is komolyabb szabályozást igényelnének. A menedzserszövetség elnöke úgy fogalmazott: ha a tervezett uniós direktívák nem a vállalati terhek növelésének irányában hatnak, úgy támogatható az elképzelés.
