Vélemények a termékdíjas tervekről

Balatoni Henrik



a Hulladékhasznosítók Országos

Egyesületének elnöke





A termékdíj kiterjesztése a gépjárművekre és az elektronikai termékekre segíteni fogja a hulladékhasznosítást, amennyiben a feldolgozási előírásokat teljesítő cégek teljes mentességet kapnak a díj fizetése alól. Ezzel állami beavatkozás nélkül is elérhető, hogy az európai uniós direktívákban és a készülő hazai jogszabályokban lefektetendő reciklálási célkitűzések valóban teljesüljenek. Persze ezt az is segítené, ha a termékdíjakból befolyó öszszegeket az állam ugyanarra a területre fordítaná vissza úgy, hogy hasznosítási teljesítést vásárolna a pénzből az egyes területeken. A csomagolásoknál az egyik sarokpont, hogy a hasznosítási előírásoknak megfelelő cégek továbbra is csak a lakossági szelektív gyűjtési előírások túlteljesítésével szerezhetnének teljes mentességet a díjfizetés alól. Annak meghatározásáról pedig, hogy mi tartozik a lakossági szelektív hulladékgyűjtésbe, komoly vita bontakozott ki, márpedig ezen múlik, hogy Magyarországon mennyibe is fog kerülni a hulladékfeldolgozás rendszere. Éppen ezért - álláspontom szerint - minden nem ipari és kereskedelmi vállalatoktól történő szelektív gyűjtést ide kell sorolni, akár önkormányzati közszolgáltató, akár magáncég végzi el a munkát, hiszen lakossági hulladékról van szó. A darab alapú termékdíj terve kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy a hasznosítók, új kapacitások kiépítésével, felkészültek a növekvő feldolgozásra, azaz a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése úgy is teljesíthető, hogy a csomagolási hulladékok képződésének megelőzésére külön szabályozást alakítanak ki.







Fehér Imre



a Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs

igazgatója





A "szennyező fizet" elvvel egyetértünk, de az igazolhatatlan, hogy a környezetvédelmi tárca csak az italcsomagolásokra kívánja kivetni a darab alapú termékdíjat, ezzel plusz anyagi és adminisztrációs teherrel sújtva az italgyártó ágazatokat, miközben más csomagolások esetén megmaradna a tömeg alapú díjfizetés. A hátrányos megkülönböztetés különösen hátrányosan érintené a söripart, amelynek olyan magas újratöltési kvótákat írnának elő, ami a többi italfajtákhoz képest is súlyos aránytalanságot jelentene. A söriparban ugyan jelenleg is magas az újratölthető csomagolású termékek aránya, de ezen hányad adminisztratív módon való növelésével azt az ágazatot büntetnék, amely környezeti szempontból ebben az értelemben eddig a legjobban teljesített. Főleg, hogy a piaci folyamatok a söröknél is a kényelmesebb, könynyebb, ugyanakkor könnyen hasznosítható egyutas csomagolások térhódítását mutatják. A hazai gyártók versenyképessége mindenképpen romlik, akár a büntető plusztermékdíj fizetését, akár újratöltő kapacitásaik növelését választják, miközben az uniós csatlakozást követően komoly visszaélési veszélyt jelent, hogy sokan esetleg az adószabályok kikerülésével próbálnak majd meg importálni, a magyarországi gyártók árait ajánlva értékesítve a külföldről behozott árut. Az előterjesztés elfogadhatóbbá tétele érdekében a plusztermékdíj alóli mentességhez szükséges újratöltési arányt reálisabb szinten kellene meghúzni, vagy a díj összegét kellene olyan mértékben csökkenteni, hogy ne okozzon károkat a hazai cégeknek.

módosítását célozzák. -->