Az irodaáthelyezés legfontosabb szempontjai
Ma már nem rendkívüli esemény, ha egy globális szolgáltatást végző cég bizonyos adminisztratív vagy irodai feldolgozótevékenységét szeretné áthelyezni. A vállalatvezetők jelentős része olyan tanácsadót is alkalmaz, aki őt képviselve, a vállalat szempontrendszerei alapján elemzi az adott irodaház gazdasági és funkcionális tulajdonságait, valamint vizsgálja az épület "érzésvilágát" is. Ez utóbbi kissé furcsán hangzik, azonban a környezet kiváltotta különféle emocionális hatások szerepe a dolgozók elégedettségében vitathatatlan - állítja Dános Pál, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója.
Mint utalt rá, a KPMG nemrégiben képviselt egy nemzetközi vállalatot, amely több lehetséges helyszínt vizsgált. Az irodaépület kiválasztása során végig jelen volt a mérhetőség és a megítélés kettőssége. Az első lépés a mérhető tényezők vizsgálata volt. A tanácsadó a bérleti és üzemeltetési költségekre vonatkozó előzetes tárgyalásokat folytatta. A mérhetőség alapiskolája a bérelhető nettó és bruttó irodaterület meghatározása. Ma már nemzetközi előírások alapján határozzák meg az alapterületet. Csak ezen a "közös nevezőn" lehet tárgyalni - hangsúlyozta.
Ha "intelligens" az irodaépület, akkor az épület tereinek használatát, a dolgozók számát, a berendezést stb. számítógépes térinformatikai rendszer felügyeli. A gazdaságossági szempontok mellett azonban van más is. Az "intelligens" vállalatvezető olyan helyet keres, amely nemcsak "intelligens iroda", hanem egyúttal kellemes környezet is! Így a tanácsadás második lépése a környezet elemzése volt.
A zaj, a tisztaság, a szomszédos üzletek jellege, a helyi lakosság összetétele mind olyan kérdés, amelyről főleg benyomások és vélemények fogalmazhatók meg, még ha léteznek is számszerűsíthető információk.
Érvelése szerint fontos, hogy az épületen belül olyan funkcionális környezet legyen, amely minőséget, színvonalat és dinamikus életfelfogást sugároz, így például kell a szauna, a fitneszterem vagy egy biobüfé. Az ilyen munkakörnyezet nemcsak a dolgozókat ösztönzi, hanem ezzel a vállalat egyúttal üzen a "külső" üzleti világnak is.
A munka harmadik lépése a bérleti feltételek kialakítása és a bérlői érdekvédelmet is biztosító bérleti szerződés készítése volt. Ha a tanácsadó jól dolgozik, az még nem elég! A szubjektivitás, az ízlés döntő lehet. Az építészeti kialakítás sugallta semlegesség vagy érdekesség, rugalmasság vagy merevség, szürkeség vagy extravagancia reprezentálhatja a bérlő által megmutatni kívánt arculatot. "Ha ez megtörténik, akkor egymásra talál a bérlő és az épület. Ha nem, akkor még vigasztalhatja a tanácsadót az a tudat, hogy mára olyan színvonalúvá vált a magyar irodapiac, és olyan egészséges verseny alakult ki, melyben akár döntő tényező is lehet az épület építészeti mondanivalója. Én ennek mint építészmérnök és mint tanácsadó nagyon örülök" - mondta az igazgató.
