Felesleges teher a standolás

A standolás bevezetése - a jövedéki terméknek minősített alkoholtartalmú italok napi nyilvántartása és folyamatos készletnyilvántartása - felesleges terhet ró a vendéglőkre, s a borhamisítás megelőzésének sem hatékony eszköze. Már csak azért sem, mert e termékeknek csupán mintegy 10 százalékát forgalmazzák a vendéglők, s mintegy 90 százalék ellenőrizetlenül a kereskedelem révén kerül a fogyasztókhoz. Sokkal inkább a hamis termékek előállításának helyét kellene felkutatni és felszámolni az illetékes hatóságoknak - vélekedik a Magyar Vendéglátók Ipartestülete. Nem véletlen, hogy a nemzetközi gyakorlatban nincs ehhez hasonló példa. A szervezet kéri a kormányzatot, hogy ismét módosítsa a jövedéki adóról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítást. A standolás bevezetése az egész vendéglősszakma számára mintegy 10 milliárd forint pluszterhet jelent, s műszakonként 2,5-3 óra pluszadminisztrációt minden egység számára - mondta Háber Tamás, a szakmai szervezet elnöke egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A gyakorlatban ugyanis arról van szó, hogy a vendéglőkben lévő 150-250 ebbe a körbe sorolt termék fogyását minden műszakváltáskor regisztrálni kell. Ez egy ember napi munkáját jelenti, amit a vendéglők csak pluszalkalmazott felvételével tudnak maradéktalanul elvégezni. Ez, még ha a minimálbér 53 ezer forintos összegével számolunk, akkor is tetemes kiadás éves szinten - mondta Háber Tamás.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a borászszakma jelentős része sem támogatja ezt az intézkedést. Abban mind a borászok, mind a vendéglősszakma egyetért, hogy a borhamisítást ezzel a látszatintézkedéssel nem lehet megfékezni.

Mind a két szakember hangsúlyozta, modern üzletekben sehol a világon nincs ilyen kötelezettség, ezért a turizmus ágazati vezetőitől kér az ipartestület segítséget a törvény újbóli módosítása érdekében. A szervezet vezetői találkozót kérnek Csillag István gazdasági minisztertől, hogy szakmai érvekkel megtámogatva kérjék segítségét. (LI)