Géppuskákkal védené gabonaszállító hajóit Oroszország az ukrán dróntámadásoktól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFegyveres teherszállító hajókkal próbálná újraindítani Oroszország az Azovi-tenger gyakorlatilag megbénult gabonaforgalmát. A búzapiac már világszinten reagált a szállítási bizonytalanságokra, a háborús kockázatok elkezdtek beépülni az árakba. A Bloomberg értesülése szerint az orosz katonai és közlekedési hatóságok arról egyeztetnek a gabonakereskedőkkel és a hajótulajdonosokkal, hogy átmenetileg nehézgéppuskákkal, páncéllemezekkel, homokzsákokkal és drónelhárító hálókkal szereljék fel az ömlesztett árut szállító hajókat.
A tervek mobil rakétaindítók alkalmazását is felvetik. Az úgynevezett „go-pro” eljárás szerint katonai egységek az azovi kikötőkben szállnának fel a hajókra, és előre kialakított állásokra telepítenék a hőkamerával vagy éjjellátó irányzékkal felszerelt nehézgéppuskákat. A katonák – Kalasnyikov gépkarabélyokkal – a Kercsi-szoroson való áthaladásig kísérnék a szállítmányokat, majd a fegyverekkel és a lőszerrel együtt elhagynák a hajókat.
A másik elképzelés szerint a kereskedelmi hajók konvojokban, orosz katonai járőrhajók kíséretében közlekednének az Azovi- és a Fekete-tenger között. A Bloomberg forrásai szerint az átalakítás és a fegyveres védelem költségét a hajótulajdonosoknak és a kereskedőknek kellene állniuk. Az érintettek egy része ugyanakkor kételkedik abban, hogy a drága intézkedések valóban hatékony védelmet nyújtanának.
A javaslatok elfogadásáról egyelőre nincs hivatalos döntés. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyan azt mondta, hogy az orosz haditengerészet képes megvédeni a kereskedelmi flottát, de elismerte: fegyverek telepítését civil hajókra a nemzetközi jog tiltja.
Búzapiac: Oroszország gabonakivitelének negyede került veszélybe
Az Azovi-tenger azért kulcsfontosságú, mert normális körülmények között innen indul az orosz gabonakivitel mintegy negyede. Az útvonal elsősorban az ország déli, nagy gabonatermelő régióit köti össze a nemzetközi piacokkal. Az ukrán dróntámadások azonban július eleje óta súlyosan korlátozzák a hajózást. A Latifundist Reutersre hivatkozó összefoglalója szerint az ukrán egységek három hét alatt több mint 180 hajót és más tengeri célpontot támadtak meg a megszállt Krím környezetében. A hadműveletek az Azovi-tengeren kezdődtek, majd átterjedtek a Fekete-tengerre is.
Oroszország már július közepén felfüggesztette a forgalmat a Don–Azov-csatornán, és ideiglenesen nem fogadta a Kercsi-szoroson történő áthaladásra benyújtott kérelmeket. Egy későbbi rendelkezés megtiltotta, hogy a hajók légvédelmi eszközökkel nem védett területeken horgonyozzanak Azov kikötőjében, illetve a Kercsi-szorosnál fekvő Kavkaz kikötőben. A korlátozások később a mélyvízi novorosszijszki kikötőt is érintették, amely Oroszország egyik legfontosabb gabonaexport-központja – írta a Latifundist.
A Logistic OS adatai alapján az orosz azovi kikötők kereskedelmi forgalma lényegében leállt. A SovEcon becslése szerint a korlátozások fennmaradása havonta 500 ezer–1,5 millió tonnával csökkentheti Oroszország gabonakivitelét. Moszkva vasúti támogatásokkal próbálja más fekete-tengeri kikötőkbe terelni az árut, ez azonban költségesebb, és a vasúti hálózat kapacitása is korlátozott.
Ukrajna exportútvonalai is megbénultak
A kereskedelmi válság nem csak az orosz oldalt érinti. Az Odessza környéki ukrán mélyvízi kikötőkből induló szállítások az orosz rakéta- és dróntámadások miatt szintén leálltak vagy erősen visszaestek. Az ukrán agrárszövetség szerint az ország elveszítette fekete-tengeri gabonaexport-kapacitásának mintegy harmadát. A nagy kereskedők közül többen felfüggesztették a kikötői paritáson történő felvásárlást, egyes terminálok pedig átmenetileg bezártak.
A hajótulajdonosok egy része már nem vállal ukrajnai fuvarokat, mások felülvizsgálják vagy felmondják a korábban megkötött szerződéseket.
A biztosítók átmenetileg új hadikockázati kötvények kiadását is felfüggesztették, amíg újraértékelik a kockázatokat és a biztosítási díjakat.
A forgalom egy része a dunai útvonalakra terelődött. A Reni és Izmajil kikötőjéből a romániai Konstancába tartó bárkák fuvardíja július eleje óta kétszer emelkedett, és július 20-ra tonnánként mintegy 28 dollárt ért el. Ez körülbelül 7 dolláros drágulást jelentett rövid idő alatt – derül ki az ASAP Agri adataiból.
Nagy kilengések jöttek az európai búzapiacon
A háborús kockázat gyorsan megjelent az európai árakban. Július 15-én a párizsi Euronext szeptemberi malmibúza-jegyzése egyetlen kereskedési napon 7 százalékkal, tonnánként 231,75 euróra ugrott, ami akkor 2025 februárja óta nem látott szint volt. Július 22-én a kontraktus 244,25 eurón zárt, napközben pedig 246,75 euróig emelkedett.
A piac ezt követően korrigált: július 28-án a szeptemberi jegyzés 227,75, a decemberi 233 eurón zárt. Az ár tehát már elmarad a múlt heti csúcstól, de a június eleji, 207,50 euró körüli szeptemberi szintnél még így is csaknem 10 százalékkal magasabb. Ez arra utal, hogy a kereskedők jelentős, de gyorsan változó fekete-tengeri kockázati felárat építettek be az árakba.
A régiós fizikai piac szintén reagált: Romániában néhány nap alatt tonnánként 7–8 euróval nőtt az étkezési búza felvásárlási ára, miután erősödött a kereslet az orosz és ukrán szállítmányok lehetséges alternatívái iránt.
A fekete-tengeri kiesés rövid távon az uniós – így a magyar – exportőröknek is kedvezőbb értékesítési lehetőségeket teremthet. A magasabb tőzsdei ár azonban önmagában nem jelent biztos többletbevételt: a dráguló dunai fuvarozás, a biztosítási felárak és a szélsőséges piaci ingadozás a magyar kereskedők és feldolgozók kockázatait is növeli.
