Keresettek az ipari ingatlanok
Új belépő jelenik meg a magyarországi ipari ingatlanpiacon: a Parkridge-CE Development nevű nyugat-európai konzorciumban brit, luxemburgi és más nyugat-európai társaságok álltak össze. A Parkridge propjekt során idén 20 ezer négyzetméternyi raktáratat létesítenek Szigetszentmiklósnál - tudtuk meg Hans A. van Luijken ügyvezető igazgatótól, aki a szintén az ipari ingatlanok piacán működő Prologis nagyvállalat előző vezetője volt.
Más fejlesztésekkel együtt ebben az évben további 75 ezer négyzetméternyi ipari ingatlanfejlesztéssel bővül a hazai kínálat, aminek egyre növekvő hányada lesz úgynevezett nem spekulatív, vagyis olyan terület, amelyet eleve a bérlő igénye szerint építenek fel. A szigetszentmiklósi mellett egyebek között a Rozália Park és a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ is tovább épül.
A Colliers International néhány napja kiadott közép-európai jelentésében egyenesen arról írt, hogy a bérlői igények szerinti és a spekulatív (nem előbérleti, nem igény szerinti) fejlesztések egymással is versengenek a piacon. Tavaly például 62 ezer négyzetméternyi raktárterület épült a bérlői igények szerint, idén pedig a cég előrejelzése szerint legalább 100 ezer négyzetméternyi lesz az ilyen új terület.
Simon Rita, a Jones Lang LaSalle (JLL) szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeljövőben az autópálya-építések várható felgyorsulása nyomán tovább élénkülhet a fejlesztői kedv, miközben a kereslet és ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is enyhe csökkenést mutatnak. Érdemlegesnek mondta, hogy a kihasználatlansági ráta is mérséklődik. A kereslet főleg a nemzetközi válallatok oldaláról érzékelhető. Egyre több logisztikai vállalat jelezte: szeretne megjelenni Magyarországon, illetve a térségben.
A raktárállomány 2003. december végén csaknem 700 ezer négyzetméternyi volt Magyarországon, ebből 114 ezer négyzetméter volt az újonan piacra került terület. Az elmúlt évben több mint 46 ezer négyzetmétert adtak bérbe, a kihasználatlansági ráta pontosan nyolc százalék volt a JLL összegzése szerint. A terjeszkedő cégek számára Budapest lehet a második legkedveltebb európai célpont a következő öt évben - derül ki a Cushman & Wakefield Healey & Baker által végzett felmérésből, melyben 506 európai cég felső vezetői értékelték Európa vezető üzleti városait. A legtöbben Varsót választanák, majd a lengyel fővárost követi Budapest, Prága, Moszkva, és egyetlen nyugat-európai célpontként London.
A megkérdezett vezetők szerint ha arról van szó, hogy milyen az ideális hely egy új üzlethez, a legfontosabb szempont a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő mennyisége és a piacokhoz való könnyű hozzáférés, valamint a fejlett közlekedési hálózat. A vizsgált szempontok alapján az első öt helyezett már több mint tíz éve változatlan: London (1.), Párizs (2.), Frankfurt (3.), Brüsszel (4.), Amszterdam (5.). Mostanra Barcelona (6.), Madrid (7.), Milánó (8.) és Berlin (9.) is "beverekedte" magát az első tízbe.
Bár a közép- és kelet-európai fővárosok messze lemaradnak az élmezőnytől, a küszöbönálló uniós csatlakozás olyan előnyökkel és kedvezményekkel kecsegtet, amelyek a következő négy évben sok vállalatot vonzhatnak a térségbe. A leendő tagországoknak várhatóan stabilabbá válik majd a gazdasága, könnyebben kihasználhatóvá válnak az olcsóbb föld és munkaerő nyújtotta előnyök (Budapest olcsó munkaerő tekintetében jelenleg a harmadik helyen áll), és a befektetők számíthatnak bizonyos szintű állami támogatásra is.
