Fokozódhat a brit roham Közép-Európában
Tavaly 5700 külföldi állampolgár összesen 5107 ingatlant, zömmel lakást vásárolt Magyarországon, a vevők közel egytizede angolszász volt. Az idén a britek és az írek már az első három hónapban elérték ezt az arányt Budapesten. Több fővárosi közvetítő cég is megerősítette lapunknak, hogy ez a tendencia folytatódóban van, és a jövőben várhatóan még többen szeretnének ingatlant venni Budapesten, illetve egyes kiemelt üdülőövezetekben. Új elem lehet, hogy olyan kisebb városokban is megjelenhetnek, ahol már letelepedett a brit tőke, és a cégvezetőknek minőségi lakások vagy házak kellenek.
A Daily Telegraph beszámolója szerint a britek és az írek eleinte csak a dél-európai üdülőközpontokat és azok környékét fedezték fel maguknak, ott vettek maguknak második házat vagy lakást. Újabban viszont felfigyeltek a közép- és kelet-európai térségre, illetve néhány balkáni államra, továbbá Törökországra, ahol tavaly négyezer üzletkötés történt, és idén legalább 15 ezret várnak. Természetesen sokat segít a közép-európai térség népszerűsítésében az is, hogy mind több brit és ír olcsó légitársaság jelenik a piacon: ezekkel igen olcsó átruccanni Prágába, Budapestre vagy Ljubljanába, és saját szemmel meggyőződni arról, hogy milyen a kínálat.
Az Európai Unió májusi bővítése nyomán további nagy- és közepes vállalatok jelennek meg a közép-európai országokban, köztük Magyarországon. A cégek külföldi alkalmazottainak lakás vagy ház kell, s ez pótlólagos kereslet lesz a magyar piacon is. Török- és Horvátországban az 1-2 hálószobás lakásokat már 30 ezer euróért is megvehetik, ami nagyon alacsony ár a szigetországiakhoz képest. Budapesten azonban már 90 ezer eurónál kezdőnek az árak ebben a kategóriában, míg Prágában 120-250 ezer eurót is le kell tenni az asztalra - írja a brit lap.
Egyes brit lapok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a magyarok igencsak elrugaszkodott árakat akarnak elérni. A Financial Times tudósítása szerint a Sotheby's aukciósház regionális igazgatója egyenesen komolytalannak vélte, amikor az egyik magyar kastélytulajdonos 11,4 millió fontot kért az ingatlanért.
Horvátországban jobbára azok keresnek tengerparti nyaralókat, akik a fiatal menedzserréteghez tartoznak, sok pénzük van, szeretnek jachtozni és búvárkodni a part mentén. Az ingatlanok azonban igen erősen drágulnak a dalmát tengerparton, a 2-3 hálószobás nyaralókért általában 600-900 ezer eurót kell fizetni - mondta Charles Weston-Baker, az FPD Sevills iroda vezetője.
Bulgáriában a felkapott síparadicsomokban érdeklődik egyre több angol befektető. Sokan közülük maguk is síelnek Bulgáriában, de többségük inkább fialtatni szeretné pénzét. A direkt egyéni vásárálás mellett néhány szigetországi vállalkozás nagyobb üzlet reményében ingatlanalapot hozna létre, mint tette ezt például a londoni pénzügyi tanácsadó cég, a City Trading Post. Euro Property Porspects néven létesített és a brit Virgin-szigeteken bejegyzett off-shore alapjuk főleg Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovéniában szeretne befektetni a helyi lakáspiacon.
A társaság szerint legalább 10 ezer euróval érdemes náluk próbálkozni. A befektetendő összeg kétharmadát Lengyelországban és Bulgáriában kamatoztatják új lakások formájában, a fennmaradó egyharmad rész pedig szlovén és spanyol nyaralókra költik. A zárt alapot nyolcéves futamidejűre tervezik úgy, hogy öt év után is felszámolhatják, ha ez szükséges. James Hughes, az alap egyik létrehozója szerint ugyan volatilisebb lesz az alap, mint a nyugat-európaiak általában, de a hozam is magasabbnak ígérkezik.
Ősszel a Tallinnban gyökeret vert Bristol & Stone Baltic Investment néven indítja útjára saját alapját, amely a három balti államban akar több száz lakást vásárolni. Ott még kevésbé fejlett a lakáspiac épp ezért jó, ha időben kapcsolunk - vélik a londoni közvetítők. A britek többsége készpénzért vásárol, de vannak olyan is, akik otthon jelzáloghitelt vesznek fel. Néhány térségbeli országban (Cseh-, Lengyelország, Bulgária) ugyancsak hozzájuthatnak jelzáloghitelhez. A kölcsönök zöme euróban van, de kötöttek már üzletet svájci frankban és dollárban is. A Földhitel- és Jelzálogbank nem ad ilyen kölcsönt, legfeljebb akkor, ha adóstársként lehet bevonni a magas jövedelmű külföldi állampolgárt.
Bizonyos korlátok is vannak az ingatlanvásárlás előtt - figyelmezteti brit olvasóit alap. Például Törökországban hivatalos engedélyt kell kérni a vásárláshoz, Cseh-, Horvátországban és Bulgáriában először egy helyi céget kell létrehozni, s az veheti meg a lakást vagy a házat. Csehországban a cég vezetőségében egy cseh állampolgárnak is lennie kell.
