Ideális befektetési terep lehet Litvánia
Az alacsony kockázati stratégiát alkalmazó cégeknek ideális befektetési terep Litvánia: különösen a kiskereskedelmi és az irodai ingatlanok területén érdemes vadászni és az eladás utáni visszabérlést alkalmazni - véli a KOBA nemzetközi ingatlanos tanácsadó cég, amely a közel múltban mutatta be elemzését lapunknak.
Ebből világosan látszik: továbbra is magasak a hozamok, és a három balti állam közül Litvániára érdemes a legjobban odafigyelni, mert ez az ország már tanult a másik két szomszéd hibáiból. A befektetés azért is ajánlott a hosszú távra tervező cégeknek, mert a 10,5-11 százalékos hozam csak 4,6-6 százalékos hitelterhekkel párosul.
A litván kereskedelmi ingatlanok piaca (a lakások nem tartoznak ide) ma körülbelül ott tart, ahol Magyarországon nyolc-tíz évvel ezelőtt. Gyakorlatilag mindegyik piaci szegmensben kevés a korszerű ingatlan, illetve nagyon alacsony az úgynevezett spekulatív fejlesztések aránya, amikor nem a későbbi bérlőkkel már megkötött szerződések alapján, hanem becsült igényekre építve kezdenek meg egy beruházást.
Litvániában három városban Vilniusban, Kaunasban és Klaipédában figyelhető meg piaci aktivitás, természetesen a legtöbb fejlesztés, illetve bérleti tranzakció a fővárosban. A KOBA elemzői különösen a kiskereskedelmi ingatlanoknál látnak óriási fejlődési lehetőséget, ott is elsősorban a hipermarketek, a szakáruházak és a klasszikus bevásárlóközpontok terén, s kevésbé a belvárosi sétálóutcákban vagy a belvárosi főutak mentén (a nagy ruházati és elektronikai márkák természetesen a főutcákra is pályáznak, és egy-egy reprezentatív üzlettel előbb-utóbb megjelennek).
Jelenleg 250 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség van a bevásárlóközpontokban, ezt az idén és jövőre összesen 120 ezer négyzetméterrel szeretnék növelni. Az élelmiszer-kereskedők rangsorát a helyi VP Market vezeti, ezután jön a RIMI Lietuva, az IKI és a NORFA. Néhány hazai barkácsáruházlánc is létesült, ezek közül a Senukai áll az élen, ezt követi a Jysk és a Rubikon, nagy ismert külföldi lánc még nem telepedett meg sem az élelmiszer-, sem a barkácspiacon.
Az irodapiacon gyakorlatilag addig nem fognak hozzá új irodaház építéséhez, amíg legalább 50-60 százalékig nem sikerül bérbe adni a területet, vagyis a fejlesztők - részben a kereslet, a nem túl magas bérleti díjak, illetve részben a gyenge finanszírozási környezet miatt - egyszerűen nem vállalnak nagy kockázatot. Jellemző adat például, hogy a bérleti díjak az elmúlt két esztendőben 10-15 százalékkal csökkentek. Rövid távon még az uniós tagság ellenére sem várható, hogy megugrik a kereslet az irodapiaci területek iránt.
