Még jó áron lehet brüsszeli irodát bérelni
Brüsszel városa stabilan növekvő irodai keresletre számít az új EU-tagállamokból érkező magánvállalatok, szakmai szövetségek, régiós önkormányzatok és egyéb, nem kormányzati szintű szervezetek részéről a következő néhány évben. Közel húszezer négyzetmétert fognak bérelni a tíz ország képviselői, ez ugyan elenyésző az egész brüsszeli állományban, de a bérbeadók és a fejlesztők minden új keresletet örömmel vesznek és igyekeznek kielégíteni.
A magyar, a lengyel és a többi más, újonnan csatlakozott országból érkező cég az EU-negyedben azonban nem nagyon talál megfizethető új irodát, a régiekre meg túl sokat kell költeni. Sokkal inkább érdemes ezért körülnézni a szomszédos, úgynevezett Louise-körzetben (a Louise sugárút környékén) és az Északi negyedben, a vasútállomás térségében - összegezte a helyzetet lapunknak a belga fővárosban Eric M. Peeters, a Cushman & Wakefield Healey & Baker nemzetközi ingatlan-tanácsadó vezető irodapiaci elemzője.
A brüsszeli elit irodai negyednek számító Leopold-övezetben több mint hárommillió négyzetméternyi irodaállományt tartanak nyilván. Ezek fele elöregedett, felújításra szoruló épület, s a felújításban érdekelt vállalkozások számára "aranybánya" - érzékeltette a kilátásokat az elemző. Itt már nehéz jó bérletet kifogni, építeni pedig kifejezetten drága, hiszen a kevés alkalmas telekért 1500-2000 eurót is elkérnek négyzetméterenként, s ekkor még csak a telket fizettük ki.
Értékelése szerint jobb a helyzet az úgynevezett Központi területen lévő több mint 2,2 millió négyzetméterre tehető állomány esetében. Ott 10-15 évesek a házak, és az átlagnál kissé alacsonyabb kihasználtság miatt a bérbeadók akár 1-4 havi bérleti díjat is elengednek, vagy csökkentik a fenntartásra beszedett pénzt annak érdekében, hogy többen náluk béreljenek irodát.
A közepes vagy nagyobb magyar vállalatok és a különféle magyar országos vagy regionális szervezetek számára talán a legígéretesebb a Louise-körzet, az északi övezet és az északkeleti külső kerületek egyike-másika. Ezekben évente 160-180 euróért lehet irodát bérelni négyzetméterenként. Itt előny, hogy nem egy halott irodavárosban telepedhetünk le, ahonnan esténként sokat kell hazautazni, hanem áruházakkal, üzletekkel és lakásokkal van tele, és szabadidős tevékenységekre is alkalom nyílik. Kifejezetten felfedezetlen területnek számít a folyóparti, a sokak által csak kikötőként emlegetett övezet, ott 150 euró az éves bérleti díj négyzetméterenként. Itt az autóknak is több hely jut, és az egész sokkal tágasabb, mint a Központi vagy a Louise - mondta Jef Van Doorslaer, a Cushman & Wakefield Healey & Baker kutatásvezetője.
Kezd megtelni a Kis Manhattanként emlegetett negyed az Északi övezeten belül. Az elmúlt öt-hét évben felhúzott 30-40 emeletes felhőkarcolókban főleg belga, holland, luxemburgi, német, francia, brit, illetve globális vállalatok telepedtek le. A kihasználtság 90 százalékos, az ár 180-200 euró közé esik, de inkább a 200-hoz közelített az elmúlt egy-két évben megkötött szerződések esetében.
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége már több mint három éve működtet irodát Brüsszelben. Mint Wimmer István főtitkár mondta, már ma is számtalan szolgáltatást nyújtanak tagjaiknak - például irodai infrastruktúrát, tárgyalásokhoz megfelelő helyszínt és információkat biztosítanak -, amit a következő időszakban bővíteni kívánnak. A legnagyobb, hazai tulajdonban lévő szállodavállalat, a Hunguest Hotels nem gondolt arra, hogy irodát nyisson, ez sem szakmailag nem lenne indokolt, sem pénz nem jut rá - közölte Hülvely István vezérigazgató. Sokkal inkább egy magyar hotelre lenne szükség, amely részben PR-feladatokat látna el, részben pedig a magyar üzleti élet számára biztosítana megfelelő hátteret.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) nem kíván brüsszeli irodát nyitni, nincs értelme az azzal kapcsolatos költségeket vállalnia - tájékoztatta lapunknak Marczis Gáborné, a szervezet elnöke. Az MVAE kapcsolata egyébként sem május 1-jétől kezdődött az EU-val, hiszen az unió acélszövetségének, az Eurofernek már 1995 óta tagja, de benne van a Nemzetközi Vas- és Acél Intézetben is. E szövetségek rendezvényein - anyagi lehetőségeitől függően - rendszeresen részt vesz, ám ezeket korántsem mindig Brüsszelben rendezik. A napi kapcsolattartás sem indokolja a jelenlétet, hiszen az ma e-mailen keresztül megoldható. A MVAE elektronikus úton ad adatokat havonta, illetve negyedévente e szervezeteknek, s maga is ilyen gyakorisággal kap adatot. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem nyit saját irodát Brüsszelben, mivel ehhez nincs elegendő kapacitása. Ám az ÉVOSZ részt vesz az Európai Építőipari Szövetség, a FIEC munkájában - tájékoztatta lapunkat Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója.
A hét magyar régiónak közös képviselete van Brüsszelben, amelyet a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal tart fenn. A hazai régiók saját irodát nem nyitottak, bár az ötlet elvileg több helyen megfogalmazódott. Ez alapvetően két okkal indokolható: egyrészt egy önálló kirendeltség fenntartása jelentős költség, másrészt a hazai tervezési-statisztikai régiók feladat- és hatásköre, valamint gazdasági ereje össze sem hasonlítható a választott képviselőkkel és saját költségvetési forrásokkal is rendelkező, nagy önállósággal bíró nyugat-európai régiókkal.
A régiós kezdeményezések közé tartozik a Nyugat-Dunántúl irodájának terve. Erről Ponty Zita, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat illetékese elmondta: a megyei közgyűlés jövő héten vitatja meg azt a javaslatot, amelynek értelmében a nyugat-dunántúli régió önálló képviseletet nyitna Brüsszelben. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi érintett megye, a területen lévő megyei jogú városok és az illetékes regionális fejlesztési ügynökség is támogatásáról biztosítja az előterjesztést.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének tájékoztatása szerint a magas költségek miatt kisebb a mozgolódás a
megyei önkormányzatoknál. Itt egyedül Hajdú-Bihar megye tervezi - Debrecen városával és egy brókercéggel közösen - brüsszeli képviselet létrehozását a régió és a helyi cégek érdekeinek képviselete céljával. A városi önkormányzat tájékoztatása szerint - legalábbis kezdetben - nem önálló irodát hoznának létre, hanem egy finnországi partnerrégió meglévő képviseletével együttműködve alakítanának ki állandó brüsszeli jelenlétet, ami a közösségi lobbizásba történő bekapcsolódásnál is segítséget jelenthet.
A hazai városok közül jelenleg egyedül Budapestnek van saját irodája Brüsszelben. A fővárost képviselő Mátyási Gizella elmondta: feladata elsősorban a közvetlen kapcsolatok megteremtése az uniós hivatalokkal, illetve a régiók és a nagyvárosok képviselőivel. Emellett a főváros elsősorban az európai kohéziós politika jövőjére, az EU következő, 2007-2014 közötti költségvetési periódusára koncentrál. Ezzel kapcsolatban szeretnének minél több információhoz jutni, s összefogni az érintettekkel annak érdekében, hogy nagyobb támogatás jusson a régióknak és a városoknak.
Határozottan érzékelhető a magyarországi lobbitevékenység iránti igény erősödése az EU-bővítés miatt a multinacionális cégek körében - közölte lapunk érdeklődésére Szűcs Ervin, a budapesti Weber Shandwick GJW Kft. ügyvezető igazgatója. A világ legnagyobb lobbicégeként ismert Weber Shandwick magyar leányvállalatát a közelmúltban például egy nagy gépjárműgyártó cég kereste meg azzal az igénnyel, hogy segítsen feltérképezni egy uniós irányelv magyarországi átvételének folyamatát. Számára ugyanis igen fontos volt, hogy az irányelv bizonyos paraméterei (amelyek átvételében meglehetősen nagy szabadságfokkal bír egy-egy tagállam) pontosan miként kerülnek be a magyar jogba.
A lobbizó vállalatok zöme az uniós negyed szívében, illetve ahhoz nagyon közel bérel irodát. A Cushman & Wakefield szakértője szerint az összes irodabérlő között egyre növekvő hányadot képviselnek, és általában karon fogva járnak a nemzetközi ügyvédi cégekkel, amelyek szintén a presztízskörnyékeket kedvelik Brüsszelben.
Érezhető az a törekvés is, hogy a Brüsszelben jelenlévő multik már most, a kiválasztási folyamat során megismerjék a leendő magyar EU-alkalmazottakat - mondta Szűcs Ervin. Ez számukra a későbbi uniós döntések befolyásolásához fontos. Kevésbé jellemző azonban szerinte, hogy magyar cégek közvetlenül Brüsszelben próbálnának lobbizni az uniós döntéseknél, ehhez még a legnagyobb hazai vállalatok is túl kicsik. Inkább szakmai, ágazati szövetségeiken vagy külföldi tulajdonosaikon keresztül van lehetőségük erre, Például a vezető magyar gyógyszercégek részben a generikus gyártók európai szövetségén, részben a gyógyszeripar európai tömörülésén, részben a munkaadói szövetségeken keresztül próbálják érdekeiket Brüsszelben érvényesíteni.
