BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Prága, Budapest, Varsó a sorrend

A cseh főváros számít a legjobbnak a nemzetközi intézményes ingatlanbefektetők között, megelőzve Budapestet és Varsót. Az Európai Unióhoz most csatlakozott tíz ország közül az ipari és a kiskereskedelmi ingatlanberuházásokban általában is a közép-európai országok vezetnek Európán belül.

Mindhárom vezető közép-európai ország előrébb került a nemzetközi ingatlanbefektetők szemében, de Csehország immár megelőzte Magyar- és Lengyelországot - derül ki a Cushman & Wakefield Healey & Baker globális ingatlan-tanácsadó által most közölt felmérésből. A tavaly tavasszal kiadott első összegzésben még Magyarország állt az élen, Lengyelország akkor is bronzérmes volt.

A sorrendet politikai és gazdasági szempontok alapján összeállított index szerint állapították meg. Ezen szempontok mindegyike valamilyen módon jelentős hatással van az adott ország ingatlanszektorára.

A jelentésben Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észt-, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia, továbbá az EU-hoz vélhetően 2007-ben csatlakozó Horvátország, Bulgária, Románia, a csatlakozási tárgyalásokra váró Törökország, illetve a társulási egyezményét újratárgyaló Oroszország piacait vizsgálták meg a befektetési klímát tekintve.

A kereskedelmi ingatlanpiacra igen erőteljesen hat a most lezajlott hatalmas bővítés. Feltehetőleg az ingatlanszektor lesz az egyik húzóerő a mind stabilabban növekvő kelet-közép-európai gazdaságokban, ahol a nyugat-európainál hétszer gyorsabb a GDP-emelkedés, tavaly átlagosan 5,5 százalék volt. A tanácsadó vállalat vezető elemzői szerint különösen az újonnan piacra lépő nyugat-európai ingatlanos vállalatok is megdobhatják a növekedési értéket.

Peter Stapleton, a társaság írországi társvállalatának ügyvezető igazgatója így fogalmazott: A három közép-európai állam közötti különbség nem túl nagy, ám a harmadik Lengyelország és a negyedik Szlovákia között már számottevő az eltérés. Ezért is van az, hogy a szakértők inkább együtt kezelik az első három országot, s nem feltétlenül emelik ki a számszerűleg elsőnek kihozott Csehországot.

A rangsorban kissé hátrább helyezkedő Litvániát, Lettországot és Szlovéniát igen ígéretesnek tartják a szakértők, ezek mindegyike behozhatja a negyedik helyezett Szlovákiát. Északi szomszédunk és Észtország ugyan gyorsan fejlesztik saját ingatlanpiacukat, de viszonylag kis méretük miatt aligha lesznek képesek arra, hogy beérjék a vezető hármas bármelyikét. Akár Bulgária is feljöhet a középmezőnybe, az alacsony munkabérek és a javuló üzleti környezet már több nagy gyártóvállalat megjelenését segítette elő a közelmúltban.

Teljesen önálló terep Oroszország, amely már méreténél fogva is kiérdemli a figyelmet. Ott is jelentős fejlődés ment végbe az irodapiacon és a kiskereskedelemben, de a politikai bizonytalanság kissé leértékeli az ottani lehetőségeket. Több más ingatlanos szakértő is megállapította ugyanakkor, hogy a hotelpiacon és a logisztikában érdemes próbálkozni, mert ezen a két részterületen az eddiginél is gyorsabb lehet a növekedés.

Az intézményes befektetők természetesen Romániában és Szlovákiában is mind aktívabbak, tavaly mindkét országban lezajlottak az első jelentősebb tranzakciók, mindkettő az irodapiacon. Ezen a részterületen Varsó várhatóan átveszi a vezetést Budapesttől és Prágától a következő négy-öt évben. Ennek csak részben az az oka, hogy nagyobb a lengyel piac. A lengyel fővárosban egyszerűen sokkal több szabad telek áll rendelkezésre, s ott eleve nagyobb toronyházakat lehet felhúzni.

Más a helyzet a kiskereskedelemben, itt megközelítőleg egyforma lesz a fejlődési ütem a következő négy évben - vélik a szakértők. Tovább bővülnek majd a hipermarketláncok, de jóval kevesebb klasszikus bevásárlóközpont épül majd a fővárosok belső övezeteiben. Egyes országokban, mint például Magyar- és Lengyelország, új forma lesz a gyári áruház (outlet center), illetve a kereskedelmi park a nagyobb autópályák kereszteződéseinél.

A logisztikában és az ipari ingatlanok területén általában is Lengyelország valószínűleg letarolja a piacot. Egyszerűen azért, mert négyszer akkora, mint bármely másik közép-európai állam, másrészt azért, mert mind a németek, mind a skandinávok a lengyel úthálózaton keresztül akarják elérni a dél-európai és a kelet-európai piacokat. A lengyel autópálya-építések felgyorsítása tovább erősítheti a lengyelek vezető pozícióját. Az ipari ingatlanpiacok elosztóközpontjai Dél-Lengyelországban, Nyugat-Szlovákiában és Csehország középső területein alakulhatnak ki.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.