A visszaváltható részvényről
A társasági törvény 2004. január 1-jén hatályba lépett korrekciója egy új részvényformát teremtett: ez a gt. rendszerében önálló fajtának minősülő visszaváltható részvény. Bevezetését közösségi irányelv tette lehetővé. Felvételét a nemzeti szabályozásba az irányelv nem teszi kötelezővé, csupán lehetőségként biztosítja azt a tagállamok számára.
Az új részvényformát a zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaságok egyaránt kibocsáthatják. A visszaváltható részvények névértékének együttes összege azonban nem haladhatja meg az rt.-k alaptőkéjének tíz százalékát. A kibocsátás további feltétele, hogy a társaságok létesítő okirata megengedje az ilyen részvények forgalombahozatalát, részletesen meghatározza a vonatkozó szabályokat. Például azt, hogy törzs-, vagy elsőbbségi részvényként bocsátják-e ki, milyen feltételek mellett lehet gyakorolni a részvényhez kapcsolódó vételi és eladási jogot, mennyi időn belül lehet azt gyakorolni, és milyen fizetési feltételekkel.
A visszaváltható részvényre - a gt. módosított előírása alapján - vagy a törzs-, vagy az elsőbbségi részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A társaságok a visszaváltható részvényhez fűződő jogok tartalmát a törvény által rögzített keretek között szabadon határozhatják meg. A választhatóság eredményeként a visszaváltható részvényeknek - speciális tartalmuk szerint - három formájuk lehet. Ezek a vételi, az eladási jogot és az ezt a két jogot együttesen biztosító jogosítványokat tartalmazó formák. A visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlására a gt.-nek nincs külön szabálya. Ezért itt a Ptk. előírásai az irányadók. Magyarán, az ilyen részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlása a jogosult egyoldalú nyilatkozatával történik.
A visszaváltható részvény mindaddig létezhet, amíg a jogosult rt. nem él a létesítő okiratban meghatározott időn belül gyakorolható jogával, illetve teljesíti a részvényes az eladási jogából fakadó kötelezettségét. A vételi és eladási jog gyakorlásával a visszaváltható részvény betölti a feladatát. Ezért a joggyakorlást követően az rt. köteles gondoskodni a visszaváltott részvények bevonásáról, figyelemmel a gt. kötelező alaptőke-leszállítására vonatkozó szabályaira.
A társasági törvény alapján az rt. csak az olyan részvények vonatkozásában élhet vételi jogával, vagy teljesítheti a részvényes az eladási jogából származó kötelezettségét, amelyre a részvényes már teljes egészében teljesítette az ellenérték (név és kibocsátási érték) befizetési kötelezettségét, az apportot pedig a társaság rendelkezésére bocsátotta. Tilos a visszaváltható részvényhez fűződő jogok gyakorlása, ha az rt. nem határozhatna osztalék fizetéséről. Vagyis a joggyakorlásra csak akkor van lehetőség, ha az osztalék fizetésének is megvannak a törvényi feltételei.
Az rt.-nek a vételi, illetve az eladási jog gyakorlását soron kívül be kell jelentenie a társaság cégjegyzékét vezető cégbíróságnak. Ez a kötelezettség nem érint cégjegyzéki adatot, ezért egyidejűleg nem kötelező változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni, és közzétételi díjat sem kell fizetni. A bejelentéssel egyidejűleg azonban az rt.-nek a joggyakorlás tényét közvetlenül közzé kell tétetnie a Cégközlönyben. A bejelentési kötelezettség mellett külön terheli még a társaságot kérelem előterjesztése is az alaptőke kötelező leszállításával összefüggésben. A bejelentési kötelezettséget azonban az alaptőke leszállításával kapcsolatos kérelemmel együttesen is elő lehet terjeszteni.
