Éllovas a közép-európai hármas
A tanácsadó cég 50 különböző politikai, gazdasági, illetve ingatlanos szempontok alapján mérlegelte, hogy ezek miként hatnak a kereskedelmi ingatlanpiac stabilitására és növekedésére. Magyarország a legtöbb kategóriában az első három közé került a vizsgált 13 ország közül, amelyek egy része az EU-hoz most csatlakozott országokból került ki, továbbá benne van Románia, Bulgária és Horvátország mint hamarosan belépők, Törökország mint lehetséges tag és Oroszország mint meghatározó állam a térségben.
Csehország ugyan abszolút értelemben az idén megelőzte Magyarországot a tavalyi listához képest, és a jóval nagyobb Lengyelország csak a harmadik lett, a három piac között azonban elhanyagolható a különbség, miközben a negyedik Szlovákia hozzájuk képest nagyon lemaradt - fogalmazott lapunknak Charles Taylor, a C&W/H&B ügyvezető igazgatója és üzlettársa. Magyarország például a három ország közül a legkevesebb kockázattal jár a befektetők szemében, s ezt a tulajdonságát jó ideje tartja. Lengyelország pedig a növekedési potenciál tekintetében megelőzi a két előtte végzett országot.
Az elemzésben csoportokat is kialakítottak fejlettségi szint és potenciális pálya alapján. Eszerint az élen az említett hármas áll, mögöttük a szlovák-észt páros következik, ám e kettő ország hiába növekszik viszonylag gyorsan, méretük miatt soha sem érik be az élen haladó hármast. A feltörekvő harmadik alcsoport (Litvánia, Oroszország, Lettország, Szlovénia) jóval hátrább tart a fejlődésben, mint a vezető három állam, de az EU-átlagot gyorsabban érik el, mint az előttük állók. Oroszország, már csak mérete miatt is, egyszerűen megkerülhetetlen az ingatlanfejlesztők számára. Az ottani piac hihetetlen ütemben növekszik, és megfigyelhető, hogy az összes ingatlanos részterületre kiterjed a külföldi, különösen a multinacionális cégek figyelme.
Telítetlennek s ezért kiváló terepnek nevezte a szakértők zöme a román, a horvát, a bolgár és a török piacot. Az alacsony bérköltségek és a folyamatosan javuló üzleti környezet mind több gyártó vállalatot késztet arra, hogy áttelepítse egységét ezekbe az országokba. Ennélfogva a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet is megnőtt, és még inkább növekszik a közeljövőben, különösen Bulgáriában.
A társaság kutatási részlegvezetője úgy látja, hogy az unió keleti bővítése éppen az egyik kulcságazatnak számító kereskedelmi ingatlanszektorra gyakorol igen jelentős hatást. Nem csupán azért, mert a térség országai 5,5 százalékkal növelik GDP-jüket évente, és a tempó az idén is folytatódik, hanem azért is, mert egyre-másra jelennek meg a nagy nemzetközi ingatlanfejlesztők ezekben az országokban.
Tavaly az üzlethelyiségek bérleti díja növekedett a leggyorsabban az ingatlanpiac öszszes részterülete közül. A háromszázalékos emelkedés messze megelőzte a többit. Különösen Csehországban, Szlovákiában és Lettországban futott fel a bevásárlóközpontok és hipermarketek piaca. Magyar-, Lengyel- és Csehország azzal büszkélkedhet, hogy 2004-2008 között ezekben az országokban akar megjelenni a legtöbb nagy kereskedővállalat, és ezt a szándékot éppen tavaly jelentették be. A helyi kiskereskedő cégek a környező országokban, illetve az EU más tagállamaiban akarnak egységeket nyitni. Ezt alátámasztotta Makó András, a Raiffeisen Ingatlan Rt. üzletág-igazgatója. Tapasztalata szerint a nagy külföldi kereskedőláncok éppen mostanában jutottak arra a felismerésre, hogy a magyarországi piaci fejlettséghez igazítsák méretüket, s ehhez természetesen megfelelő ingatlanok szükségesek.
Befektetési szempontból főleg a vezető három országot tekintik továbbra is a legígéretesebbnek. Rövid távon azonban még inkább csökkennek a hozamok, ami keletebbre viheti a tőkét. A német alapok vezető szerepét semmi sem fenyegeti, bár a helyi befektetők pozíciója megerősödik. Az uniós tagság nyomán újabb külföldi intézményes befektetők érkezhetnek.
Erősödhet Kelet-Közép-Európa helyzete az irodapiacon, mivel mind több nagy nyugat-európai és amerikai vállalat helyezi át üzleti szolgáltatóközpontját vagy call centerét ezekbe az országokba. Márpedig ezek növelik az irodai keresletet. Az egész világon nagy a verseny ezen szolgáltatóközpontokért, de a térségben kiválóan képzett a munkaerő, többnyelvűek az alkalmazottak, nincsenek kereskedelmi akadályok, ráadásul egyre több uniós forrás biztosított a befektetésekhez - érvelnek a szakértők.
