Fiatal munkavállalók, speciális szabályok
Köztudott a munkáltatók körében, hogy speciális, a felnőtt munkavállalók foglalkoztatásától eltérő szabályok irányadóak akkor, ha valaki fiatalokat foglalkoztat. A nyári diákfoglalkoztatási "szezon" kezdetekor azonban nem árt felfrissíteni a fiatal munkavállalókra vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat.
Amikor fiatal munkavállaló foglalkoztatásáról döntünk, tisztában kell lennünk azzal, milyen törvényi szabályozások vonatkoznak rájuk. Elsősorban definícióra van szükségünk. Sokan talán már elfelejtették, hogy a munka törvénykönyve 2001. július 1-jei hatállyal megszüntette a "fiatalkorú" fogalmát és bevezette a "fiatal munkavállaló" kifejezést. A törvény megfogalmazása szerint a munkaviszony létesítése szempontjából az minősül fiatal munkavállalónak, aki a 18. életévét nem töltötte be.
Ma Magyarországon a 16. életévét betöltött személy létesíthet munkaviszonyt a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok mellett. Igaz, a 15. életévét betöltött személy számára is fennáll ennek a lehetősége, de csak akkor, ha megfelel két feltételnek. Az egyik, hogy általános iskolai, szakiskolai, illetve középiskolai nappali rendszerű képzésben vegyen részt. A másik, hogy a 16. életévét még be nem töltött személy foglalkoztatásához a törvényes képviselő (tehát szülő, vagy akit a gyámhivatal törvényes képviselőként kijelölt) nyilatkozatban hozzájáruljon ehhez.
Megjegyzendő, hogy művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységre irányuló munkaviszony létesítéséhez a 16. életévét be nem töltött tanköteles fiatallal az iskolai szünidőn kívüli időszakban is létesíthető jogviszony, ám ehhez a foglalkoztatáshoz be kell szerezni az illetékes gyámhivatal előzetes engedélyét, és csak annak birtokában köthető munkaszerződés.
A fiatal munkavállaló foglalkoztatásánál egyébként is speciális feltételek az irányadóak. A munkaidő meghatározásánál fő szabályként a napi 8 óra, illetve a heti 40 óra érvényesül. Ugyanakkor ez a maximum, ennél csak rövidebb munkaidő állapítható meg.
A munkáltató jogosult munkaidőkeretben meghatározni a munkaidőt, ezt azonban a fiatal munkavállaló esetében legfeljebb 1 hétre teheti, ellentétben a felnőtt alkalmazottak esetével, ahol ez az időtartam 2 havi is lehet.
A munkaközi szünet időtartama is lényegesen eltér az egyébként alkalmazandó időtartamtól: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje meghaladja a 4,5 órát, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani; miközben a felnőtt kollégáknak 6 órát meghaladó munkaidő ledolgozása után jár 20 perc. Igen fontos szabály az is, hogy a fiatal munkavállalót sem éjszakai munkára, sem ügyeletre vagy készenlétre nem lehet igénybe venni. A napi pihenőidő, két napi munkavégzés között, nem lehet kevesebb 12 óránál, ami egyébként a felnőtt munkavállaló esetében 11 óra. Korlátozást jelent az is, hogy a vasárnap is üzemelő munkahelyen csak olyan munkarendben foglalkoztatható a fiatal munkavállaló, hogy részére minden vasárnap pihenőnap legyen.
A fiatal munkavállaló számára az évi 20 munkanap alapszabadságon felül plusz 5 munkanap pótszabadság jár. Ez a pótszabadság abban az évben jár utoljára, amelyben a 18. életévét betölti.
