Kevesen emelik a közvetítői díjat

Az ingatlanforgalmazók döntő többsége a második fél évben sem változtatja az ingatlanközvetítői jutalékot. Mindössze minden tizedik mondta azt, hogy emeli, csökkenti, vagy új konstrukciót vezet be - összegzi az Ecostat az erre vonatkozó felmérését. A legtöbb ügynökség a bevétel mérséklődését, a közvetítői jutalékok csökkenését vagy stagnálását várja a következő hat hónapra.

Várhatóan megfordul az előző negyedévig tartó tendencia, amely szerint a jutalékok nagysága folyamatosan emelkedett. Változott a közvetítői jutalékkal dolgozó cégek aránya: a vevőktől a cégek fele, az eladóktól egyharmada nem kér jutalékot, míg az előző negyedévben ez az arány mindössze 33, illetve 25 százalék volt.

A magyarországi általános gyakorlat szerint közvetítői díjat az ingatlanközvetítő a tranzakcióban részt vevő felek egyikétől szokott kapni, e gyakorlatot a Magyar Ingatlan Szövetség (Maisz) szakmai bizottsága is javasolja. Bizonyos esetekben, mint például speciális piaci szegmens vagy az általánostól eltérő szolgáltatási csomag esetén, lehetőség van mindkét féltől közvetítői díjat kérni; a felek részére nyújtott szolgáltatás és az esetleges érdek-képviseleti jogkör pontos meghatározása, illetve az ügyfelek előzetes írásbeli tájékoztatása mellett.

A szövetségtől megtudtuk, hogy a díjtételek sikerdíjként értendők, melyre a megbízási szerződés sikeres teljesítése esetén jogosult az ingatlanközvetítő. Az ingatlanközvetítő teljesítésének pontos meghatározását a megbízási szerződésnek kell tartalmaznia.

Minden szakértő azt hangsúlyozta, hogy az ingatlanközvetítői díj mértéke nem áll egyenes összefüggésben az ingatlan eladási árával, illetve a bérleti díjával, sokkal inkább a közvetítő által biztosított szolgáltatás értékével, illetve a hozzáadott szolgáltatói értékekkel. "A közvetítői díj összege, illetve mértéke megvitatható. Az eltérések az adott ügyletekkel kapcsolatos közvetlen ráfordítások mértéke nagyságrendjének megfelelőek lehetnek" - emlékeztetett a szakmai szövetség.

A forgalmazók egyébként a következő fél évre valamivel alacsonyabb ingatlanvásárlási kedvet jeleztek, mint az elmúlt negyedévben. A csökkenés mértéke nem jelentős, inkább csak a hangsúlyok tolódtak el. Míg a lakosságnál kevesebb lakás és lakóház vásárlását prognosztizálják, a nem lakossági vásárlóknál épp ezen ingatlanok iránti kereslet növekedését valószínűsítik az irodák.

A potenciális vásárlóerőként megjelenők közül elsősorban a külföldi befektetői csoportokban bíznak a közvetítők. Eközben az ingatlanbérlési szándék a fővárosban nő, ezen belül is élénkül a kereslet a lakások, az irodák és a kereskedelmi funkciót betöltő ingatlanok iránt.

Befolyásolhatja a közvetítők üzletmenetét az ingatlanok árának megugrása. A lakáspiac árai 9,5-12,7 százalékkal, a bérleti díjak 8-10 százalékkal nőnek, ez jelentősen meghaladja az előre jelzett infláció mértékét - vélik az Ecostat szakemberei.

Részben az áremelkedéssel függ össze, hogy a lakosság a második fél évben várhatóan már jóval kisebb vásárlási kedvet mutat majd. Főleg a lakások és a lakóházak iránti kereslet esik vissza a leginkább, ami jórészt az államilag támogatott lakáshitelek kamatainak tavaly év végi emelkedésével magyarázható. Az építési telkek iránti kereslet vélhetően alábbhagy, legalábbis átmenetileg. Az üdülőingatlanok piacán a kereslet további csökkenését vetítik előre az intézet elemzői.