Lassító európai szállodaláncok
Új márkákkal jelenhetnek meg a nagyobb hotelláncok Magyarországon az uniós csatlakozás és a piacbővülés hatására, de az idegenforgalmi területen működő ingatlanfejlesztők még mindig meglehetősen óvatosak. Néhány vállalat azonban ezzel együtt már felvállal bizonyos kockázatot - véli Hegymegi János, a szállodapiacon működő Horvath Consulting ügyvezető igazgatója.
Az óvatosság egyébként egész Európára jellemző, nem csak Magyarországra. Ezt alátámasztja az MGK Consulting legfrissebb összegzése, amit lapunk rendelkezésére bocsátott. Eszerint tavaly alig növelték a kínálatot a legnagyobb európai szállodaláncok. Az is igaz ugyanakkor, hogy legalább nem esett vissza a fejlesztés. Az üzemeltetők az ingatlanfejlesztőkkel konzultálva 2003-ban arra a következtetésre jutottak, hogy inkább a meglévő szállodák korszerűsítésére és a szolgáltatások bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, s nem feltétlenül szükséges újabb beruházásokba fogni.
Hegymegi János a minap úgy nyilatkozott lapunknak: kedvezően hatnak a magyar piacra a csatlakozás nyomán bővülő indirekt lehetőségek, például az incentive turizmus és az egyéni utasok nagyobb aránya. A diszkont-légitársaságok ugyancsak növelik a piacot és az üzleti célú idegenforgalom, a vendéglátás
is pótlólagos ingatlanberuházásokat, illetve fejlettebb üzleti modellek térhódítását eredményezheti. A Magyarország szempontjából vezető beutaztató országokban (Német-, Franciaország, Ausztria) azonban azt tapasztalják, hogy a gazdasági visszaesés miatt a célcsoportok egy része előtakarékoskodik, és visszamondja vagy elhalasztja az utakat. Ebből következően nehezebb a kapacitástervezés és még nehezebb az ingatlanfejlesztés.
Nagyobb a rizikó a közepes és specializálódott szállodák építésének és üzemeltetésének, mint a fővárosi szállodaláncokénak; a kalkulált évi 5-7 százalékos vendégnövekedés mellett azonban feltétlenül számolni lehet a szakosodott hotelek megjelenésével - véli Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Mint mondta: elsősorban a gyógyfürdők közelségében épülhetnek újabb gyógy- és wellness-szállodák, valamint a konferenciaközpontok mellett is további hotelek várják majd a vendégeket. A beruházásokban pedig a magán- és önkormányzati szféra egyaránt érdekelt lehet. Niklai Ákos szerint a Balaton térsége is nagy átalakulás előtt áll, várhatóan több, egész évben is üzemelő hotel működik majd.
Európában tavaly 6908 szobával emelkedett az összes kínálat, ez mindössze 1,1 százalékkal több, mint 2002-ben, amikor még azt rögzíthették, hogy 22 600 szobával lett több (ez 3,7 százalékkal haladta meg a 2001-es évet). A legnagyobb láncok toplistája szinte semmit sem változott, az erőviszonyok csak a tízes lista végén módosultak úgy, hogy a spanyol Sol Melia feljött a hatodik, a TUI a nyolcadik helyre és a Marriott International egy hellyel hátrébb csúszott, most a hetedik.
A Magyarországon is évek óta jelen lévő francia Accor óriási fölénye tavaly is érvényesült. Ez mind a szállodák, mind a szobák számát nézve igaz, hiszen a társaság az átlagnál jobban (1,4 százalékkal) növelte szobái számát. Szoros ugyanakkor az üldöző páros: a magyar piacon is működő Best Western és az Inter-Continental fej-fej mellett küzd a szobaszámot tekintve, utóbbi 5,9 százalékkal több szobával áll a vendégek rendelkezésére, ez több mint 2700 szobát jelent. Érdekes, hogy nemrég a Vígszínház mögött hotelt nyitó spanyol NH Hotels úgy tudta megőrizni tizedik helyét, hogy mind szállodái, mind szobái számát csökkentette.
George Panajotisz, az MKG Consulting ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: az Európai Unióhoz most csatlakozott tíz ország közül Lengyel-, Csehországban és kisebb mértékben Magyarországon a közepes kategóriájú, illetve a négycsillagos egységekre lesz fokozódó igény. Ez a három ország a tíz most belépett ország kínálatának több mint 65 százalékát adja, s az arány még növekedhet is, amint stabilabban növekvő gazdaságokra támaszkodhatnak a turisztikai ingatlanok fejlesztésben érdekelt cégek.
