Mókás és elrettentő a tesztek világa

Az egész "helykeresés az álláspiacon" csak a karrier-tanácsadói iparágat lendíti fel - állítja Szemere Tamás szociológus. A szakember szerint mire valaki megkap egy valamirevaló pozíciót, legalább három interjún kell átesnie, és minimum négy különböző tesztet töltetnek ki vele, pedig nem így kellene eldönteni, hogy egy jelölt adottságai alapján vezetőnek, vagy épp programozónak felel-e meg. Szemere Tamás, aki három évig kutatta Amerikában a különböző teszt- és interjúmódszereket, valamint a velük elérhető eredményeket, állítja, a jó kiválasztási szakember csakis emberismeretére és megérzésére hallgat. Tesztet pedig csak akkor használ, ha nagyon muszáj. Mókás és elrettentő tapasztalatokat szerezhet a kutató, ha a szélsőséges eseteket is megvizsgálja - mondja a szakember. Egy teszt kitöltése során például a kitöltőnek két javaslatot kínált fel a program. A felajánlott két csúcskarrier az apáca és a szerzetes volt. Egy másik alkalommal a 16PF elnevezésű teszt továbbfejlesztett verziója olyan munkát javasolt a jelöltnek, amely "az ötletek, szavak, szimbólumok használatát teszi szükségessé új tények feltárásához". Egy másik interjú során a jelöltnek olyan feladatot adtak, amelyben hét különböző történetet kellett megírnia az állás elnyeréséhez. A jelölt pénzügyi szakember volt, így a történetek elég rövidre sikerültek: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét. (VG)