művészet & érték
Gyerekkoromtól kezdve mániákusan vonzódom a képekhez, egyszerűen szeretem a szépet. Erre szokták a barátaim azt mondani: "ha neked ez a szép, akkor a nagyon speciális szépet szereted!" Ráadásul lenyűgöz, ha látom, hogy valaki a kezével létrehoz valamit, és aztán nem kell ott lennie ahhoz, hogy az létezzen. Kis koromtól élt bennem, hogy a kezemmel formáljak valamit, amint a gyerekek többségében él ez a tudás. Csak nálam, úgy látszik, nem veszett el, s a képek iránti mágikus vonzalmam is megmaradt.
Aztán elkezdtem rajzszakkörbe meg kiállításokra járni, szép lassan sok mindent megtanultam. Az egyik nagy élmény, amely már tudatosan hatott rám, Csontváry életműve volt Pécsen, a Csontváry-múzeumban - azt hiszem, sokan vagyunk így ezzel. Különösen A magányos cédrust szeretem. De igazán nem egyetlen konkrétum terelt a képek felé, mindig sokféle hatás ért. Talán mert gyűjtögető típus vagyok. Mindent összeszedtem gyerekkoromban. Lehet, hogy első hallásra abszurdnak hat, de a képzőművészeti vonzalmam eredőjeként leginkább a szalvétagyűjteményemet tudom említeni.
Sajnos későn jött el az idő, amikor már megengedhettem magamnak azt, hogy képeket vásároljak. Elárulom, ez akkor következett be, amikor elkezdtem televíziózni. Ha három-négy évvel korábban már módom lett volna képeket vásárolni, akkor még olcsón hozzájuthattam volna remek festményekhez. Egyébként a legroszszabb módon gyűjtök, igazi szenvedéllyel. Befektetés ide, befektetés oda, azt veszem meg, ami tetszik. Akiben él ez a szenvedély, az tudja, hogy ha valaki gyűjteni kezd, akkor nincs megállás. Ráadásul minden komoly műből csak egy van, tehát azt az egyet kell megszerezni.
Közben egyre inkább beleássa magát az ember ebbe a világba, folyamatosan képeket néz, új és új emberekkel igyekszik találkozni. Számomra az internet is elképesztő távlatokat nyit. Szeretnék utánanézni valakinek, s közben temérdek más információt, újabb utalásokat találok. Határtalanul gazdag világ tárul fel, s lehet böngészni, "sétálgatni" akár a New York-i Metropolitan múzeumban, miközben a saját szobámban ülök! Ezt rettenetesen élvezem.
Azok a festők, akiket kedvelek, a rendszerváltás előtt polgári csökevénynek minősültek, ilyen például Vörös Géza, Batthyány Gyula gróf. Aztán a kilencvenes években jöhettek a nagy fölfedezések. A két vezető galériás, Virág Judit és Kieselbach Tamás sokat segített abban, hogy ezek a festők lassan a helyükre kerüljenek. Olyan volt ez, mint amikor az ember ismeretlen világot fedez föl magának. Mindig jót tesz, ha találkozunk valakivel, akit nem ismerünk, aki új felismerésekhez vezet el. Ez elsöprő élmény lehet.
Azért mondtam először, hogy bármelyik Scheiber Hugó-önarcképről beszélhetek, mert lenyűgöz az ő tragikus sorsa. Ebédért, csomagolópapírra festett, annyira szegény volt. Aztán a 30-as években fölfedezték Berlinben, Rómában, hihetetlenül nagy karriert futott be. Ezek után képzeljük el: hazajön valaki sikeresen, a pénzével, majd tönkremegy a bank! Ő meg ugyanoda jut, ahonnan elindult, ugyanabba a Kertész utcai, szoba-konyhás lakásba, a két nővérével meg a mamájával. Rémesen magyar történet!
Mindehhez képest lehet érzékelni, hogy iszonyú lendülettel készültek a művei. Abban is szenvedély van, én például erőt kapok a képeitől. Tegyük hozzá: nem volt valami szép ember. Kövér, kopasz, nem éppen vonzó külsejű férfi. Mélyen meghat, hogy komoly mennyiségben festette saját magáról az önironikus, fájdalmas képeket. Mintha azt mondaná: "Ez akkor is én vagyok!" Hatalmas szabadságot érzek ebben, meg a neki jutott, zsidó sors határozott vállalását. Az 1925 körüli Önarckép is az, ami. Ez lényeges dolog ebben az országban, ahol az emberek többsége ma is másnak, többnek szeretne látszani, mint ami. Scheiber Hugó képei viszont valósak. Adott egy ember, aki száz százalékig vállalja önmagát, így, ahogy van. Ezt nagyon tudom csodálni.
és az UNIQA
Biztosító Rt. sorozatában ezúttal
Alföldi Róbert beszél Scheiber Hugó Önarcképéről lapunk munkatársának, Eszéki Erzsébetnek. A népszerű, sokoldalú színművész és rendező hobbija a festészet - ő maga is fest, s komoly gyűjteménynyel büszkélkedhet. -->
