Négy perc jut egy önéletrajzra

Sokan azt gondolják, csak az szorul segítségre, aki pályakezdő vagy ügyetlen. Pedig a legtöbb középvezetői pozícióban dolgozó szakember is csak sodródik a "karrierárral", vagyis tudatos tervezés nélkül vállalja el az új munkát vagy keres új pozíciót. A munkaerő-piaci bizonytalanságokra nem lehet felkészülni, mégis lehet úgynevezett karrieralternatívákban gondolkodni. Ha van álomférfi vagy álomnő, akkor álomcég és álomállás is van, amelyet ki kell szemelni, és bármilyen messze is van: közelíteni kell felé - állítja Gera Tünde karriertanácsadó-pszichológus. Fontos azonban, hogy egy zárkózott, rosszul beszélő közgazdász ne akarjon - mondjuk - egy informatikai cég vezérigazgatója lenni. A realitások talaján maradva, sokat segíthet a tudatos tervezés és egy kicsit az álmodozás is, hiszen a legtöbb sikeres karrierhez szerencse is kell.

Hasonlóképpen gondolkodik Terdik Zoltán, a MultiTasking Services cégvezetője is. Véleménye szerint sok hazai szakember van, aki csak azt tudja, hogy jó pozícióban, sokat akar keresni, de nem fogalmazza meg az új munkahellyel szemben támasztott igényét. Nyugat-Európában régóta, Magyarországon csak néhány éve alkalmazzák az álláskereső tréninget. A vállalati tudatosság és a pályázói tudatlanság egyaránt szükségessé tette a képzést.

A csupán egyszeri foglalkozást magában rejtő álláskereső tréning ezekre a problémákra kíván választ adni, segíteni a meghirdetett helyre aspirálót, hogy a maximumot érje el a többlépcsős kiválasztási folyamatban.

A humánerőforrás-szakemberek három-négy percet szánnak egy önéletrajz, motivációs levél átolvasására. Nem juthat rá több idő, hiszen akár több ezer pályázatot is el kell olvasnia egy-egy álláshirdetés kapcsán. Így minden jelöltnek három-négy perce van arra, hogy az önéletrajzzal meggyőzze a kiválasztási szakértőt, felhívja a figyelmet a kulcsinformációkra. Az interjú alatti viselkedés, öltözködés már elöntheti, ki kapja meg az állást, és talán azt is, milyen feltételekkel. A kiválasztási folyamat első körét csak azok élik túl, akiknek önéletrajza felkelti a humánerőforrás-szakember érdeklődését, akik magabiztosak, határozott fellépésűek, tudják, mit akarnak, és hogyan kell viselkedni az állásinterjún. Sokat számít egy jó munkahely megszerzésében a kapcsolatrendszer. A tréning szolgáltatásaiért fizetők ízelítőt kapnak abból, hogyan kell kapcsolatrendszert építeni. Különösen a pályakezdők veszik ennek hasznát, hiszen sokuknak nincs még munkatapasztalata, így sokkal kisebb eséllyel indulnak egy állásért folyó versenyben. Nagy kapcsolati tőkével bíró egyén ezt ellensúlyozni tudja.

A vezetőtől a beosztottig, az iskolapadból épp kikerülőtől az idősebbig, a szülés után újra a munkapiacon megjelenő anyától az állásából elbocsátottig minden munkahelyi státusú és korú ember talál magának hasznos információt a tréningen - véli a szakember. Azok képzik magukat, akik már egy ideje munkát keresnek, vagy váltani akarnak. Ők felismerik, hogy ma már egy sikeres álláspályázatra célzottan fel kell készülni, a fejlődés zálogát látják a képzésben. Amúgy is sok múlik a beállítottságon: a nyitott, új módszerekben bízók könnyebben helyezkednek el, míg az újfajta "csodaszerekben" kétkedők a tréning elvégzése után sem lesznek sikeresek a munkakeresésben. A nagy problémát jelentő diplomás munkanélküliség szempontjából is üzenetértékű a tréning - hangoztatja Terdik Zoltán. Megvannak az elhelyezkedést megkönynyítő módszerek, ezért aki akar, az tud munkát vállalni. Csak türelem, rámenősség, tudatosság és józan ész kell hozzá.