Plazaláz a balti államokban
Még nem tetőzött a kiskereskedelmi ingatlanépítési hullám Lettországban, erre a szakértők szerint még legalább két-három évet várni kell, noha a kicsiny balti állam rohamléptekkel fejlődik ezen a területen is. Kiváló háttér ehhez, hogy a 2002-es 4,2 százalék után tavaly már 7 százalékkal nőtt a GDP, az infláció 3 százalék körüli és 9-10 százalék között mozog a munkanélküliség.
A háromezer négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi üzletházakat figyelembe véve jelenleg megközelítőleg 300 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség várja a mind jelentősebb vásárlóerővel bíró letteket. A következő két-három év során legalább 250 ezer négyzetméterrel, tehát 40-45 százalékkal növekszik majd ez a terület, s feltehetőleg még több plaza lesz, főleg a fővárosban.
A norvég Linstow Varner ingatlanfejlesztő cég nemrégiben csaknem 20 ezer négyzetméterrel bővítette a rigai főpályaudvar mellett található plazáját. Most 150 bolt van benne, ezzel a főváros központjának legnagyobb bevásárlóhelyévé nőtte ki magát. A lett Pro Kapital Latvia csoport tavaly szeptemberben nyitotta meg Domina nevű bevásárlóközpontjának első részét, ahol bruttó 50 ezer négyzetmétert alakítottak ki, ennek negyven százaléka a nettó eladótér. A csoport a nyár közepéig átadja a második szakaszt, abban további nettó 24 ezer négyzetméternyi eladótér lesz.
Természetesen Rigában - akárcsak a másik két balti fővárosban - igen erős a skandináv, főleg a finn jelenlét. A finn Stockmann cég - együttműködve az ugyancsak finn Rautakirja vállalattal - például tavaly októberben adta át 38 ezer négyzetméteres bevásárló- és szórakoztatóközpontját. A norvég Balder Invest az elmúlt hetekben kezdett hozzá hétemeletes központjának építéséhez, ott 28 ezer négyzetméternyi eladóteret alakítanak ki. Ezekhez a projektekhez csatlakozott a legnagyobb
litván élelmiszer-kereskedelmi lánc, a Vilnius Prekiba is, a társaság 30, közepes méretű, T-Market névre keresztelt szupermarketet fog nyitni a bevásárlóközpontokban és a forgalmasabb csomópontokon.
A lettnél is jobb hátszéllel indulnak az észtek, hiszen már öt éve öt százalék körüli a GDP-növekedési ütem, az infláció alig 1,5 százalékos, tavaly a nomináljövedelem 10 százalékkal emelkedett. Következésképpen mindenki vásárolni akar. Tavaly már 35 ezer négyzetméterrel több területen tehették meg ezt a nyelvrokonaink. Jelenleg több mint 320 ezer négyzetméter a nettó kiskereskedelmi terület, ami az idén újabb 67 ezer négyzetméterrel gyarapszik.
Tallinnban még erősebb a finn jelenlét, mint Rigában. A Kesko szupermarketlánc sok helyütt megjelent az országban, legutóbb a belvárosi bevásárlóközpontban. Hatalmas építkezés zajlik a tallinni nemzetközi repülőtér közelében, ott egy 40 ezer négyzetméteres plaza épül: az Ülemiste névre keresztelt objektum Észtország legnagyobb ilyen központja lesz, ezt is a norvég Linstow Varner cég építi. A Rigában megjelenő litván Vilnius Prekiba itt is nyit egy üzletet és már bejelentkezett a német Aldi szupermarketlánc is.
Helyi ingatlanszakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: egyelőre nagyon kevés a nagy nyugati kereskedő vagy ruházati cég Észtországban, legfeljebb egy-egy kisebb bolttal vannak jelen, önálló áruházat még nem nagyon nyitottak. A közép-európai piaci folyamatokat elemezve ugyanakkor mindannyian azon a véleményen voltak, hogy - különösen az európai uniós tagság bekövetkezte után - a legnagyobbak még az idén, de legkésőbb jövőre mindhárom balti államban nagyobb egységgel lesznek jelen.
Az egy négyzetméterre számított havi bérleti díjak 12-18 euró között mozognak a plazákban, az ott lévő nagy szupermarketláncok azonban ennél kevesebbet, 9-11 eurót fizetnek. Az üzlethelyiségek összterületének növekedése csökkenti az egy négyzetméterre eső bevételt és a profitot is, ezért sok kereskedő kénytelen volt előremenekülni és a tervezettnél gyorsabban bővíteni saját hálózatát. A három balti állam piaca mindamellett kissé korlátozza a mozgásterét a helyi kereskedőknek, akik egy része a közeli Ukrajnában és Oroszországban is próbálkozik.
