Nehéz lakást találni Brüsszelben
A belga fővárosban hihetetlenül megnőtt a kereslet, amióta egyre több olyan bérlőjelölt van, aki az Európai Unióhoz most csatlakozott országokból érkezik. Több ezer cégképviselő, önkormányzati vezető és természetesen kormányzati alkalmazott igyekszik bérleményt találni a Leopold és a Delta övezetekben, sőt, újabban a külső kerületekben és az elővárosokban is.
A legkedveltebb körzet természetesen a Schuman tér és közvetlen környéke, de sokan választják - ha tehetik - az elegáns Ixelles városrészt vagy az úgynevezett Uccle-negyedet, ott főleg a családosan érkezők igyekeznek elhelyezkedni. Egy 80 négyzetméteres, két hálószobás, 1 nappalis, konyhás, bútorozatlan lakásért (jó környéken, jó állapotban) körülbelül 900-1200 eurót kell fizetni havonta, ehhez még 50-100 eurót kell hozzáadni rezsiköltségként.
Az elővárosokban némileg olcsóbban lehet bérelni, sőt vannak olyan, régóta Brüsszelben dolgozó külföldiek - néhány magyar is - akik Liege-ből, Gentből vagy Brugge-ből járnak be vonattal. Könnyű dolguk van, mert egy óra alatt az uniós intézmények közvetlen közelébe juthatnak, ugyanis a pályaudvar onnan nincs messze.
Új lakásokban kevesen gondolkodhatnak, mert az átlagos otthonokért 150-200 ezer eurót is elkérnek. Banki hitelből azonban már megéri lakást venni, ha valaki hosszabb munkaszerződést tud kötni, vagy netán letelepedne. Általában 3-4 százalékos kamatot számolnak fel és viszonylag könnyen hozzá lehet jutni a kölcsönhöz.
A Cushman & Wakefield Healey & Baker nemzetközi ingatlan-tanácsadó összegzése szerint a drágulás üteme a kilencvenes évek elején-közepén ugrott meg, miután nyilvánvalóvá vált, hogy sok ország fog csatlakozni az unióhoz, illetve maga a brüszszeli EU- és NATO-apparátus is hirtelen felduzzadt. Míg például 1993-ban csak 36 ezer funkcionárius és családtagjaik laktak a fővárosban, addig 1998-ban már 62 ezer magas beosztású adminisztratív vezető bérelt lakást, az évezred elején további 5-15 ezerrel emelkedett az a szám, jövő év végére pedig 84 ezer lesz.
Az évtized közepén évente 5-9 ezer lakás cserélt gazdát Brüsszelben. Az 508 ezer otthonból ez még elenyészőnek számít, de tendenciájában növekvő. A bérelhető lakások száma némileg csökkent az elmúlt két-három évben, mert a lebontott házak helyén fölépült új társasházakból kevesebb lakás került a piacra. A brüsszeli lakóingatlanok a nyugat-európai átlagnál magasabb arányban, mintegy 40 százalékban saját tulajdonúak. Megfigyelhető, hogy a tulajdonosok igyekeznek kivárni az eladással, mert így kihasználhatják a bérleti díjakban rejlő lehetőségeket.
