Palotákat akarnak az orosz oligarchák

Cári palotákat szeretne megvásárolni több orosz szupergazdag üzletember Szentpétervárott, az önkormányzat azonban még nem döntötte el, hogy megkezdi-e a privatizációt - adta hírül a The Art Newspaper című lap internetes változata. A rossz állapotban lévő paloták zömét jelenleg csak bérlik a szóban forgó milliomosok, többségük úgy nyilatkozott, hogy csak akkor költ a felújításra, ha előzőleg megveheti az ingatlanokat.

A Néva partján lévő orosz nagyvárosban éles vita van arról, hogy engedélyezzék-e a magánosítást. Az önkormányzatnak nincs elég pénze arra, hogy felújítsa a belvárosi és a szentpétervári környéken lévő, évszázados palotákat.

A közvélemény kedélyeit legutóbb az borzolta fel, hogy tudomásukra jutott: Roman Abramovics 10 millió dollárjából újították fel a rakparti Tyenyisev-palotát. Az emberek azt hitték, hogy az ismert orosz milliárdos már meg is vette az ingatlant, és azért szánt rá enynyi pénzt. Szintén nagy felháborodással fogadták, hogy a legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil szemet vetett az általa jelenleg 49 évre bérelt Stiglitz-palotára, és 30 millió dollárt akar költeni annak felújítására a következő két évben.

Valentyina Matvienko polgármester asszony - Putyin elnök közeli ismerőse - és szakértők egy csoportja most egy körülbelül 2000 épületből álló listát készít azokról a történelmi objetumokról, amelyeket privatizálni akarnak. Várhatóan az első körben lesz egyebek között a Znamenka-, a Kocsubej- és a Seremetyev-palota, mindhárom a város központjában található, és igen rossz állapotban van. Az ingatlanokért a piaci érték felét kérik majd, de a vevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy felújítja, illetve az év bizonyos számú napján nyilvánosan látogathatóvá teszi őket.

Moszkvában ugyan szintén mozgalmas az ingatlanélet, de az elmúlt egy-másfél év után 2005 első felében stagnálhat a piac - vélik az RBC Daily internetes lapnak nyilatkozó elemzők. Ugyanerre az eredményre jutott korábban az orosz energiaügyi minisztérium tanulmánya is. A piaci várakozások szerint a kereslet mérséklődik, ami árcsökkentésre készteti majd az eladókat.

A tavalyi 40-45 százalékos drágulás után is folytatódik a piaci növekedés - állítják ezzel szemben az ingatlanközvetítők, akik nem látnak semmilyen okot a trendfordulóra. Elemzők szerint ez csak azért van, mert az igényt összekeverik a fizetőképes kereslettel.

Aki tehette, már vásárolt magának lakást - vélik a szakértők, akik szerint az ingatlanárak korábbi meglódulása leginkább az olajár növekedésének köszönhető. A Jukosz hányattatásaihoz köthető érzékeny politikai helyzet és a bankrendszerrel kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban az olajexport bevételei csökkentek, és ez is a fizetőképes kereslet mérséklődéséhez vezet. Ha tényleg bekövetkezik a stagnálás, akkor akár egy-két évig is eltarthat, amíg a piac ismét talpra áll.

Alighanem a fővárosi piac gyengélkedésével számolnak a nagy építőipari vállalatok is. Sok cég, amely eddig Moszkvában fejlesztett ingatlanokat, ma már inkább a főváros környékére koncentrál. Ha tényleg csökkennek az árak, számos kisebb építőipari cégnél finanszírozási gondok léphetnek fel, ami akár csődhöz is vezethet. A piac teljes összeomlásától viszont nem kell tartani: a nagy, pénzügyileg stabil építőipari társaságok túlélik a stagnálást az árcsökkentés nélkül is.