Skótok is vesznek pesti lakást

Budapesten tavaly legfeljebb ír, angol és ausztrál lakásvásárlókról lehetett hallani, ám tavaszszal feltűnt néhány skót is. Ők szintén az új építésű vagy a nagy belmagasságú, felújítandó belvárosi otthonok iránt érdeklődtek. A skót sajtóban az elmúlt hónapokban több cikkben is foglalkoztak az új EU-tagállamok ingatlanpiacában rejlő befektetési lehetőségekkel és mindig utaltak a Nagy-Britannia más körzeteiből tömegesen Magyarországra érkező vásárlókra.

A külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását a május elseje óta hatályban lévő kormányrendelet is egyszerűbbé tette. Eszerint az Európai Unió állampolgárainak már csak a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok vásárlására kell engedélyt kérniük. A változás miatt a közigazgatási hivatalok statisztikáit csak a megyei földhivatalok adataival együtt lehet pontosan értelmezni, hiszen a csökkenést az engedélyköteles körből kikerülő ingatlanok is okozhatják.

A skótok megjelenése tehát nem volt váratlan Budapesten, ahol egyértelműen megélénkült a külföldiek ingatlanvásárlási kedve az uniós csatlakozás előtti hónapokban, ez azonban döntően annak köszönhető, hogy az idén nagyszámú ír érdeklődő érkezett.

A közigazgatási hivatal adatai szerint a fővárosban tavaly egész évben 948 ingatlant vettek meg külföldi magánszemélyek. Az idén viszont már az év első hat hónapjában 915 kérést hagyott jóvá a hivatal. Budapest legkeresettebb városrészének tavaly a VI. kerület bizonyult, ezt követte a V., a VII. és a XIII. kerület. A fővárosiak körében kedvelt II., XII. és XIV. kerület viszont a külföldiek népszerűségi listáján viszonylag hátra került. A belvárosi kerületek az idén is őrzik vezető szerepüket, de ebben az évben előretört a IX. kerület is. Jelentősen változtak az arányok a vásárlók nemzetiségének megoszlása tekintetében. Tavaly - a korábbi évekhez hasonlóan - a németek vezették a listát, őket követték az legutóbbi években feltűnt írek és a román állampolgárok. Az idén egyértelműen az írek kerültek az élre: a 915 lakásból 416-ot ők vettek meg.

A megyei közigazgatási hivatalokat megkérdezve azonban nem alakult ki ilyen növekvő vásárlási kedvet bemutató kép, ha az uniós csatlakozás óta eltelt időszakot vizsgáljuk. Kivéve Bács-Kiskun megyét, ahol a kérelmek száma 2004 januárja óta fokozatosan nőtt, az előző év azonos időszakához képest pedig látványos volt a bővülés. A kérelmek időbeni eloszlása alapján arra következtethetünk, hogy a külföldiek vásárlási kedvét jelző növekvő tendencia május óta töretlen maradt. A külföldi vevők körülbelül 40 százaléka német állampolgárságú, számottevő a holland vevők aránya, továbbá sok a szerb, svájci, román és osztrák kérelmező is. Elsősorban a házas és a tanyás ingatlanok a legkeresettebbek, de nő a beépítetlen területek iránti kereslet is. A külföldiek érdeklődése továbbra is Kiskunmajsa, Jászszentlászló, Bugac, Kecskemét, Baja és Tiszakécske, illetve vonzáskörzeteik felé irányul.

A külföldiek az idén is főként a Balaton környékén, valamint a nyugati határ menti településeken vásároltak ingatlant. A korábbi évekhez hasonlóan az idei első fél évben is kisebb volt az érdeklődés a dél-alföldi, valamint az északkeleti megyékben. A június végi számok azt mutatják: azokban a megyékben, ahol 2003-ban is sok külföldi vett ingatlant, az első féléves adatok alapján a tavalyihoz hasonló év várható. Ezzel szemben a kevesebb engedélyt kiadó megyéknél alighanem éves szinten is komoly csökkenéssel kell számolni.

Somogy megyében, ahol a Balaton miatt nagy a külföldi érdeklődés, az elmúlt években már egyre kevesebb vételt engedélyeztek. Azoknak is mind nagyobb része beépítetlen telkek. Tavaly a települések toplistáján Csákány és Fonyód volt az élen, de Lengyeltóti, Buzsák, Balatonfenyves és Somogyvár is jól szerepelt. Változatlanul a németek vásárolták a legtöbb ingatlant, őket az osztrákok, hollandok és a svájciak követik.

Győr-Moson-Sopron megyében a féléves adatok tükrében a tavalyihoz képest nem várható komoly változás. Itt és Vas megyében a vevők fele osztrák, a németek aránya 30 százalék körüli, de akadnak svájci, olasz és ausztrál érdeklődők is. Vas megyében egyébként már 2000 óta csökken a külföldiek vételi kedve: az első fél évben vásárolt ingatlanok száma alig 30 százaléka a tavalyi éves adatnak.

Heves megyében 2004-ben megváltozott a kérelmezők állampolgárság szerinti összetétele: míg az előző évben a kérelmek 60 százalékát román és ukrán állampolgárok adták be, az idén már az unióból érkezők vannak többségben.

Békés megyében elsősorban román állampolgárok vásárolnak, főleg alacsonyabb árfekvésű, községi ingatlanokat. A nagyobb értékű, városi ingatlanok iránt viszont inkább európai uniós állampolgárok érdeklődnek.