A készházépítők többsége kókler
Magyarországon a családi házak alig 3-4 százaléka épül könnyűszerkezetes technológiával, míg Ausztriában ez a fajta építési mód 30-40 százalékot képvisel. A készházépítők áttörésre, hat éven belül a piaci részesedés megháromszorozására készülnek az építési technológiák terén is meglehetősen hagyománytisztelő családiház-piacon.
Leitner József, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) építésgazdasági osztályának vezetője szerint a könnyűszerkezetes technológia kiemelkedő előnye a hagyományos építéssel szemben, hogy a kivitelezés akár mínusz 15 fokban is végezhető. A gyorsaság is a könnyűszerkezet mellett szól, a belső munkák elvégzése azonban természetszerűleg ugyanannyi időt vesz igénybe. Szintén a pozitívumok között említhető az alaprajz rendkívüli rugalmassága. Ugyanakkor Leitner szerint sok vásárlót elbizonytalanít a falak hőtartó képességének hiánya.
Fazekas Péter, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke azt tartja reális célkitűzésnek, ha a jelenlegi 3,5-4 százalékról egy év alatt 6 százalékra bővül a könnyűszerkezetes házak aránya az amúgy szűkülő családiház-piacon. A gyors elterjedésnek több akadálya is van, részben ezt a vevőkört fokozottan érinti a hitelezés szűkítése, másrészt nagyon sok a kókler, akik sem a kötelező ÉME engedéllyel, sem Makész védjegygyel nem rendelkeznek. Becslések szerint a könnyűszerkezetes házakat építő és értékesítő társaságok 80 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, akik színvonaltalan tákolmányaikkal bizalmatlanságot keltenek a könnyűszerkezetes házak iránt. A hozzá nem értés mellett az anyagi háttér is bizonytalan, gyakran már az előleggel eltűnnek.
Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója, úgy véli, az csak jó, ha a színvonalas, védjeggyel rendelkező könnyűszerkezetes házak szélesítik a piacukat. Minőségi épületek összehasonlításánál a készházak árelőnye eltűnik, a technológiából adódó hátrányok viszont megmaradnak. Az előnyök között általában első helyen szereplő gyorsaság kevéssé motiválja a magyar vásárlókat. Az alacsony ár viszont csak ott jellemző, ahol nem gyárban készített, nem védjegyes, helyszínen eszkábált épületekről van szó. A hátrányok közé sorolható viszont, hogy a harminc fok körüli hőmérsékletet - a finn gerendaházak kivételével - a könnyűszerkezetek nem képesek kívül tartani, gondot jelenthet a mechanikai hatásokkal szembeni gyenge ellenállás és a tűzveszélyesség. (SZA)
