Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a múlt évihez képest mintegy 20-25 százalékkal csökkent a forgalom a hazai banánszövetség elnöke, egyben a Mota Kft. ügyvezető igazgatója, Morócz Tibor információi szerint, jóllehet az idén a hűvös, esős időjárás miatt kitolódott a fogyasztási idény. A piac szűkülését döntően a mintegy 30 százalékos drágulással magyarázza, ugyanis májustól a jóval nagyobb uniós kontingenssel bíró multinacionális cégek, elsősorban a Chiquita és a Dole diktálják az árakat. Az itteni importőrök megközelítőleg csak az éves hazai fogyasztás 10 százalékáig kaphatnak kedvezményes vámú kvótát.

Az érezhető drágulást így az sem akadályozta meg, hogy az uniós belépést követően részben megszűntek a vámok (például a volt francia gyarmatokról származó banán esetében). Korábban alapvetően 20 százalék, az általános kedvezményrendszerbe tartozó országokból érkező szállítmányok esetében pedig 18 százalékos (értékre kirótt) vám terhelte az itteni bevitelt. Az EU-ban jelenleg tonnánként 75 eurót kell fizetni a nem preferált harmadik országokból érkező banán után, ám a kvótán felüli mennyiség esetén ennek akár tízszerese is lehet a tarifa.

Ám nem mindenki látja ilyen sötéten a megváltozott helyzetet. Az egyik jelentős hazai forgalmazó, a Plus és Kaiser's üzletláncot ellátó Interfruct Kft.-nél eddig nem tapasztalták, hogy nehezült volna a latin-amerikai banán beszerzése, és a tavaszi keresletüket is kiegyensúlyozottnak ítélték meg. Szerintük a piac elsősorban azokban az új tagországokban szűkülhetett, ahol - például Csehországban és Szlovákiában - májusig illetékmentes volt az import.

A banán, az ötödik legfontosabb élelmezési cikk Magyarországon is a legnépszerűbb déligyümölcs, 2003-ban közel 77,4 ezer tonnát importáltunk belőle. Ez mintegy 40 százalékát tette ki a teljes déligyümölcs-fogyasztásunknak, bár még mindig elmaradt az ezredfordulót megelőző szinttől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanácstól kapott adatok szerint. A világ legnagyobb, egyben Észak-Amerika és Európa vezető banánszállító társasága, az amerikai Chiquita Brands International is lényegében az EU keleti kibővítésével magyarázza, hogy az első három havi szerény bővülést követően április-május folyamán éves összehasonlításban 26 százalékkal szűkült a közép- és kelet-európai (beleértve az EU-n kívüli földközi-tengeri térséget is) mennyiségi forgalma. Pontosabban azzal, hogy május elsejétől a tíz új tagországra is kiterjesztették a világkínálat döntő hányadát adó latin-amerikai (illetve az ottani régióban érdekelt USA-beli) szállítók számára hátrányos - tarifákon és kvótákon alapuló - vegyes banánbeviteli rendszert. (Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni, azaz az ACP-országokkal kivételező mennyiségi keretek csak 2006-ban szűnnek meg.) Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy a régióban miért emelkedett átlagosan 22 (dollárban), illetve 13 (helyi fizetőeszközben) százalékkal a Chiquita által forgalmazott banánok ára a jelzett időszakban.

Az Ohio állambeli Cincinnatiból irányított, hat kontinensen jelen levő és saját ültetvényű társaság főleg Ázsiában vigasztalódhatott a fenti piacvesztésért, ahol az első negyedévi 31 százalékos megugrás után április-májusban is 12 százalékkal nőttek a mennyiségi eladásai.