A szakvásároké a jelen
Miközben az általános vásárok Nyugat-Európában is visszaszorultak vagy helyi szintre korlátozódnak, a szakvásárok megőrzik jelentőségüket. A nagyközönség jobban tud tájékozódni a szakvásárokon, mint a bizonyosan nem teljes körű más módszerek, mondjuk az apróhirdetések segítségével - nyilatkozta lapunknak Iványi László, a Hungexpo korábbi vezérigazgató-helyettese. Kérdés, hogy mi történik például az ingatlanos vásárokkal, ha az interneten is teljes körűvé válik majdan a kínálat.
Az elmúlt tíz évben jelentős változásokat élhettünk meg a vásárszervezésben. Az általános vásárok súlya erősen veszített korábbi jelentőségéből. (Mindannyian emlékezhetünk a '70-es évekre, amikor sorok kígyóztak, bejutásra várva egy-egy akkori BNV-re - nos, ez a kor valószínűtlen, hogy visszatérne.) Ahol léteznek általános vásárok, az általában a latin országokra (Francia- és Olaszország) igaz, illetve a tartományok és városok bemutatására korlátozódik, mint Németországban, Hollandiában vagy Belgiumban. A szakvásárok egy-egy adott terület teljes választékát kívánják bemutatni, a különböző iparágakban fontosságuk eltérő. Így például az élelmiszer-ipari vásároknál, a látvány miatt, az ágazat számára fontosak maradtak. Ezzel szemben a világháló versenyét nem állta mondjuk a számítástechnika, a termékek jellemzőinek közlése (ami az interneten könnyedén elérhető) nem igényel semmilyen közvetlen kapcsolatot a termékkel.
Elmondható tehát, hogy maguk a szakvásárok is kétfelé "osztódtak" tíz év alatt. Azokon a területeken, ahol - mint a lakásvásárok esetében is - a célcsoport a nagyközönség, fellendülés volt tapasztalható. A nagyközönség ugyanis jobban tud tájékozódni, mint az interneten, vagy például az apróhirdetésekből. Iványi László szerint indokolt évente kétszer - tavasszal és ősszel - lakásvásárt tartani, mert az árak és a kínálat a mostani magyar piacon elég gyorsan változnak ehhez. Ipari témákban más a helyzet: éves, illetve akad eset, amikor kétéves időtávban tartanak kiállításokat. Egy olyan rendezvény azonban, amely börzeszerűen működik, pótolhatja a közvetlen hozzáférést az adatokhoz - ez ma hiányos -, képes újat mondani. És még egy szempont: a szakvásárokon lehetőség nyílik konferenciák tartására, ütköztetve, vagy egyáltalán, ismertetve a különböző nézeteket.
Évente kétszer is indokolt tehát lakásvásárt rendezni, de hogy meddig marad ez a kedvező állapot, nem tudható. Néhány, talán négy évig még bizonyosan - válaszolta ez irányú kérdésünkre Iványi László. Nagyjából ennyi idő elteltével valószínűleg nálunk is ugyanaz lesz a helyzet, mint nyugaton, azaz az interneten keresztül is érdemes lesz majd lakás után böngészni. (Nincs szó különleges, csak a lakásra korlátozódó problémáról, hasonló a helyzet a ruházati, a műszaki cikkeknél, vagy egyes szolgáltatásoknál is.) Jelen pillanatban ugyanis Magyarországon a lakást kínáló nem olyan kimerítően rakja fel információit az általa kínált palettáról, ami elegendő lenne a vásárló számára. A számítógép ma tehát nem olyan forrás, amelynek felhasználásával a lakásvásárló minden szükséges információhoz hozzájuthatna. (KZ)
