A Tiszán is hajózni kellene
Az egyik francia hajóstársaság szállodahajója az idén három alkalommal ment fel a Tiszán Tokajig. A Mahart-érdekeltségű Passnave Személyhajózási Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Emil, a hír kapcsán elmondta, nagy a nyugati érdeklődés a Tisza, mint a kevés olyan hajózható folyó iránt, amelyet háborítatlan természet vesz körül.
A jó hír egyben több kérdést is felvet, hiszen az említett, mindössze 80 méter hosszú hajó (a Dunán 110-124 méteres szállodahajók járnak) csak az idei kiegyensúlyozott vízállásnak köszönhetően hajózhatta a Tisza középső szakaszát. Abban az esetben - hívja fel a figyelmet Horváth Emil -, ha olyan rendszeres forgalmat szeretnénk ezen a folyón is, mint a Dunán, stabilizálni kellene a vízszintet, ehhez pedig duzzasztóműre lenne szükség Csongrád térségében.
Az ügyvezető igazgató jó példaként említette a 35 éve működő kiskörei tározót. A tározó révén jött létre a közel 30 kilométer hosszú Tisza-tó, amelynek idegenforgalma munkát ad a környékbelieknek, s ahol jól megfér egymás mellett az idegenforgalom és a természetvédelem.
Ami a Dunát illeti, az idén 79 szállodahajó lépi át heti rendszerességgel a határt. Ha a forgalom ilyen tempóban nő, rövidesen nem lesz elegendő kikötőhely Budapesten. A fővárosban jelenleg 7 kikötőhelye van a nemzetközi hajóállomásnak. Talán nem is lenne elég a hely, ha a közlekedési felügyelet áprilisban nem engedélyezte volna, hogy egy-egy kikötőhelyen akár négy hajót is köthessenek egymás mellé. Így egyidejűleg 28 hajó köthet ki Budapesten. A nemzetközi gyakorlatban ez nem szokatlan.
A Passnave Kft. azonban arra számítva, hogy 2007-re hazánk is a schengeni határokon belülre kerül, további hajóállomásokat hozott létre. Három év múlva már nem lesz szükség az EU-ból érkező utasok útlevélkezelésére, ezért az Újpesti rakpartnál is megállhatnak a szállodahajók. Ehhez persze a budapesti kikötőrend módosítását kell kérni a hajózási felügyelettől, illetve a kerületi polgármesteri hivatal hozzájárulása is szükséges.
