Egyre kisebb lakáshitelek
A korábbi prognózisokkal szemben az év második felében kevésbé esik vissza a lakásépítés - összegzi legújabb, a lakás célú hitelek alakulását elemző tanulmánya eredményeit a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. Mindenesetre az eddigi adatok nem adnak okot az optimizmusra: megfigyelhető, hogy január kivételével az év eddigi részében minden hónapban jóval kevesebb a felvett hitelek összege, mint egy évvel ezelőtt. Június végén 124,5 milliárd forint volt a különbség a két féléves adat között.
A használt lakásokra igénybe vehető támogatott hitelekre több mint 20 ezer szerződést kötöttek, 85 milliárd forint értékben az első fél évben. Ez alig több mint egyharmada az egy évvel korábban szerződött összegnek.
Teljesen más tendenciák érvényesülnek az új lakások építéséhez és vásárlásához felvett támogatott hitelek esetén. Összesen 92,3 milliárd forint értékű szerződést kötöttek hat hónap alatt, a hitelmegállapodások száma közelít a 14 ezerhez. Megfigyelhető, hogy áprilisig az idei értékek meghaladják a tavalyi szerződésekben szereplő összegeket, ám május-júniusban már mind a szerződések számát, mind az igényelt hitelt tekintve visszaesés tapasztalható.
Varga Dénes, a DEM ügyvezető igazgatója szerint figyelemre méltó, hogy mindkét támogatott hitelfajtánál csökkent az átlagosan felvett összeg nagysága. Különösen drasztikus a csökkenés a használt lakásokhoz igényelt hitelek esetében. Szerinte ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szigorítások következtében jóval lejjebb került a felvehető összeg plafonja. A januári és a februári adatokon még látszott a 2003-as feltételekkel felvett, de csak 2004 elején szerződött hitelek hatása: akkor az átlagos kölcsön 4,95 millió forint volt. Ez a fél év végére 3,22 millióra csökkent. Az új lakásoknál nem volt ilyen látványos a csökkenés, júniusban 6,73 millió forint volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi adattal. Ám március óta, amikor még 7 millió forint volt az átlagos kölcsönigény, feltűnően csökken hónapról hónapra a felvett összeg. Ebben az esetben azt feltételezik a kutatók, hogy a hitelfelvevők között nőtt a kisebb pénzűek aránya.
Meglehetősen aggasztónak tartja az ügyvezető igazgató, hogy a használt lakásokhoz felvehető támogatott hiteleket lassan kiszorítják a deviza - elsősorban svájci frank - alapú lakás célú piaci hitelek. A támogatott hitelek aránya tavaly ilyenkor még 95,5 százalék volt, ez mára 80 százalékra csökkent. Ez ugyan kedvezően hat a költségvetésre és igazolni látszik a decemberi lakáspolitikai szigorítások jogosságát, ugyanakkor szerinte sokan - főként a szerényebb anyagi lehetőségűek - nem gondolják át a konstrukció veszélyeit, nincsenek felkészülve az esetleges kockázatokra. (BJA)
