Fokoznák az ellenőrzés szigorát
Jelentősen csökkentek a környezetvédelmi termékdíjakból származó bevételek májusban, s az ezt követően növekedésnek indult befizetések ellenére az összeg júniusban is az európai uniós csatlakozást megelőző utolsó hónap szintje alatt maradt. A csökkenés elsősorban a csomagolásoknál, a hűtőberendezéseknél és a gumiabroncsoknál volt érezhető. A befizetések visszaesése azzal függ össze, hogy május 1-je óta - a belső vámhatár megszűnése következtében - az EU-tagországokból behozott termékdíjköteles áruknál sem közvetlenül a szállításkor, hanem az áfaszabályozáshoz hasonlóan utólag, önbevallásos úton történik a fizetés.
Azt egyelőre nem látni pontosan, hogy a termékdíj-fizetési morál romlott-e a cégeknél az utóellenőrzés gyengeségét remélve, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy az utólagos befizetések miatt később jelennek meg az államkasszában a bevételek - hangsúlyozta Tátrai Miklós. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a bevallási időszakokat figyelembe véve még egyetlen teljes negyedév sem telt el az uniós csatlakozás óta, így még nem lehet pontos következtetéseket levonni. A májusi visszaesés ellenére az év első hat hónapjában 11 milliárd forint termékdíj folyt be, amely valamivel több mint fele az egész évre előirányzott 20,2 milliárd forintnak. A legnagyobb összeget, 3,1 milliárd forintot így is a csomagoláskibocsátók fizették be, amelyet a kenőolajok, valamint a hűtőberendezések után fizetett termékdíjak követnek 2,9, illetve 2,1 milliárd forinttal.
Mindenesetre a jogkövető cégek régóta panaszkodnak a látenciára a termékdíjaknál, s ennek visszaszorítása érdekében a környezetvédelmi tárca az ellenőrzések hatékonyságának növelését tervezi. Ennek érdekében a tárca és az APEH célzott ellenőrzések lehetőségéről egyeztet, s jövőre minden környezetvédelmi felügyelőségnél plusz egy-két főt állítanának munkába, kifejezetten a termékdíjakkal kapcsolatos feladatok elvégzésére. A látencia pontos mértékéről egyébként csak feltételezések vannak, így például az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége az év elején egy olyan becslést tett közzé egyik állásfoglalásában, amely szerint a csomagolási termékdíj 37 százalékát nem fizették be, s ezáltal a hasznosítási és díjfizetési kötelezettségük alól is kibújó cégek együttesen 2,7 milliárd forint előnyhöz jutottak a jogkövető cégekkel szemben.
A termékdíjakból befolyó öszszeg 2005-ben várhatóan 20-25 százalékkal nő a már rögzített díjemelések, valamint a díjrendszer átalakítása következtében. Tátrai Miklós megerősítette, hogy a KVM még a hónap vége előtt beterjeszti a kormány elé az erre vonatkozó javaslatcsomagot, amelynek értelmében a hígítók és oldószerek utáni termékdíjat ugyan megszüntetnék jövőre, ám ezzel egy időben az elektronikai és elektromos eszközökre új termékdíjat vetnének ki. Ez utóbbiból elvileg 7-8 milliárd forint befizetésre lehetne számítani, ám az összeget várhatóan jelentősen csökkenteni fogja, hogy a hulladékhasznosítási célkitűzéseket teljesítő cégek itt is mentességet igényelhetnek majd a termékdíj fizetése alól.
A KVM tervezete jelentős változásokat irányoz elő a csomagolásoknál is: a hasznosítási előírások túlteljesítése esetén ismét lehetővé tennék a 100 százalékos mentesség elérését, másrészt az italcsomagolásoknál bevezetnék a darab alapú elszámolást, elsősorban az újratölthető palackok piaci részesedésének növelése szándékával. Ugyanakkor a korábbi elképzelésekkel ellentétben a gépjárművekre egyelőre nem várható termékdíj kivetése. Ehelyett a kitűzött hasznosítási célok eléréséhez szükséges forrásokat - a piaci ráfordítások mellett - a regisztrációs díjból befolyó összegből biztosítanák.
